Aki volt már pszichiátrián, leírja milyen volt bent?

Zártosztály:

Unalmas, megalázó szarság, ahol jobban elmegy az életkedved, mint abban a helyzetben, ahonnan oda kerültél. Elveszik mindened, aztán javulj meg, kb. ennyi az értelme.

Nézni a sok demens öreget, és a testvérházasságokból született pokémonok kaja kuncsorgását visszautasítani nem egy nagy életcél, de szerintem mindig lehet találni egy valamilyen szinten normális embert, akivel ellehetsz, amíg ki nem engednek.

Nyílt meg még unalmasabb, de legalább ott nálad lehet bármilyen személyes tárgy, és normálisabb emberekkel futhatsz össze.

Persze kell járkálni terápiára, csoportra, ilyen-olyan hülyeségekre, amit ha sikerül bekajálni, akkor jobban érzed magad, és pár hónap után hazaengednek. Csak akkor jön a megdöbbenés, amikor visszakerülsz a régi környezetedbe, hogy hoppá, ugyanazok a szarságok megint. És ugyanúgy semmi nem fog változni, hacsak a gondolkodás módod meg nem változtattad azalatt a pár hónap alatt.

Legalább miután hazakerülsz már rászoktattak a gyógyszerekre, és havonta irathatod fel magadnak, hogy aztán ha egyszer újra a padlón érzed magad, legalább túladagolhasd, és újra bekerülhess a pszichiátriára.

Én csak nyílt osztályon voltam.

Nem épp egy fáklyásmenet, de nem is annyira szörnyű, mint amennyire félnek tőle általában. Ki kell tölteni egy csomó tesztet, vannak beszélgetések pszichiáterekkel, pszichológusokkal, meg vannak csoportterápiák is. A folyamatok elég lassan haladnak, nem ritka, hogy valaki több hétig is bent van.

Nekem a legnagyobb ellenségem odabent az unalom volt. Egész nap azt vártam, hogy történjen már valami, legyen már ebéd, kezdődjön már a csoportterápia stb. Olvashattam is volna, de a gyógyszermellékhatások miatt pár mondat után bealudtam... ez a mellékhatás később elmúlt.

Utólag azt mondom, jót tett, hogy ott voltam, de azért nem szeretnék még egyszer bekerülni, ha nem muszáj. :-P

Zárt, majd nyílt, Jahn Feri, 2 hét:

Mindenhol kibírhatatlan cigiszag terjengés.

Bagósok éjjel-nappal vécében dohányzás, ezért napokig nem szarás, minél kevesebbet enni próbálás.

Zárton ebédlőben résnyire nyitott ablak mellett tiszta levegőt venni próbálás.

Minden reggel felmosás.

Mindent összeszaró betegeket tisztábatevő ápolókat sajnálás.

Egyik beteg naponta többször csészétől 2 méterre belehugyozni próbálás, többiek rendszeresen csésze peremére szarás, takarítók rendszeres riasztás, hiábavalóság, nekik is riszpekt járás.

Szarás zuhanyozással kombinálás, guggolás, székrekedés, kínlódás.

Éjjel is kétmásodpercenként kiabáló betegek szobatársait sajnálás.

Később szobában leghangosabb horkolónak levés kiderülés, ezért ezentúl oldalfekvésben alvás.

Ócska vaságyon ócska matracon életemben legjobbat alvások, ugyanabban pózban ébredés. Ezentúl memóriahabos matracok lenézés.

Ebéd egyszerűnek és némileg repetitívnek, de ehhez képest egész finomnak levés, riszpekt járás a konyhai dolgozóknak.

Ebéd után eldobható műanyagdoboz és -kanál visszaadás, másnap elmosva visszakapás, undinak tartás. Hozott tiszta ugyanolyan műanyagkanál használás, ezzel magamat és kórházat támogatás.

Állítólag finom korlátlan cukrostea levés, de egyszer sem kóstolás.

1959-es Új Magyar Lexikon kiolvasás, régi kommunisták kihagyás, nyomdatechnika csodálás, mások abszolút semmit sem csinálás.

Vizit topless manboobban várás, hirtelen vizitirány váltásnál póló nem elég gyors magamra kapás.

Néha-néha még most is előtéri kanapéba visszajárás, osztályra második otthonként tekintés. :)

… továbbá Imikebácsinak innen is üdvözlet küldés, ha valaki arra járás. :)

… továbbá szurikáták.

Továbbá cicák.