Az arcvakság - prozopagnózia - gyógyítható?
Amúgy sem vagyok a magabiztosság mintapéldánya, de ez aztán végképp nem segít rajta. Lazán képes lennék elsétálni úgy az utcán valaki mellett, akivel már beszélgettem korábban, és jól kijöttem vele.
Kényelmetlenül sok idő, míg valakinek "megszokom" az arcát (hacsak nincs valami "extrém" arcberendezése az illetőnek, úgy sokáig csak a hajra, ruházatra, feltűnőbb külső jegyekre tudok csak támaszkodni)
Szerencsére nem túl "súlyos", viszonylag enyhébb típusú, de akkor is nagyon zavaró, szégyellem magam miatta.
válasza:A legdurvább az volt, amikor a saját tükörképemet kérdőjeleztem meg. A józan ész rám üvöltött, hogy "ki a franc állna benne ha nem te, gyökér" ami segített annyiban, hogy ne ájuljak el, de nem voltam messze tőle.
Akkor voltam 16 körül, nem is volt ilyen azóta, betudtam valami tinédzserkori hülyeségnek, meg hogy "majd kinövöm"
Ahha.
Köszönöm a választ
válasza:Én is ugyanígy vagyok, 47 évesen.
Sokszor kell látnom valakit, hogy megjegyezzem az arcát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!