Senki sem hisz nekem. Mit tehetek?

Én is hasonlóan érzek, bár felnőtt vagyok. Arra jutottam, hogy muszáj lesz belülről megerősödni mert elképzelhető, hogy kívülről nem tudnak segíteni. Aki nehezen nyílik meg, és titkolja, hogy problémája van, nem kér segítséget, ott (látszólag) hirtelen lehet komoly baj - ezt nem szabad megvárni!

Szeresd magad és fogadd el, hogy vannak dolgok, amik nehezebben mennek. Ne siettesd magad, ne légy türelmetlen magaddal és főleg, ne hibáztasd magad.

Nem baj, ha nem tanulsz úgy, mint a többiek, hozd azt a szintet, ami megy. Keress valami hobbit, ami mindig kéznél van és megnyugtat (pl zene, olvasás, írás).

És főleg: gondolj arra, hogy értékes vagy, ne foglalkozz másokkal csak belülre koncenntrálj és próbáld élvezni a kis dolgokat az életben.

Amikor jönnek a rossz gondolatok vagy nagyon szomorúnak érzed magad, próbáld tudatosítani, hogy ez csak egy átmeneti állapot, és valójában minden rendben van az életeddel. Csak te látod kilátástalannak és sötétnek, valójában nincs semmi baj, mások sem így látnak téged.

Tudsz rajta változtatni, apránként, odafigyelve.

Kitartás!

Első vagyok, a "belülről megerősödni"-t úgy értettem, hogy kicsit megkeményedni. Valójában azt hiszem, aki depressziós, az túl sokáig próbál erős maradni (erőn felül), úgyhogy nem erre akartam célozni. Magaddal légy kicsit engedékenyebb, a külvilág hatásaival kapcsolatban pedig kicsit keményebb, próbáld meg nem beengedni a különböző negatív hatásokat.

Pl ne gondold azt, hogy anyukád nem hisz neked. Lehet, hogy csak nem tud mit kezdeni ezzel a dologgal. Ezekkel az emberekkel ezt nehéz megbeszélni, mert nem értik, hogy a másiknak "mi a baja".. A férjem dettó.

Én már feladtam, hogy vele erről próbáljak beszélgetni. Magamat kell ebből kihúzni.