Örökké antidepresszánst kell, hogy szedjek? Hosszú távon ez mennyire káros a szervezetre?
17 éve írt fel a pszichiáterem antidepresszánst(Floxet)depresszió miatt. Kétszer próbáltam abbahagyni, aminek visszaesés lett a vége 1 éven belül.Közben kaptam más gyógyszert is, de nagyon rosszul voltam tőle, úgyhogy maradt ez a fajta gyógyszer.
4 és fél éve Németországba költöztünk, nemrég véglegesítettek a munkahelyemen, úgy éreztem, rendben van az életem és megpróbálom abbahagyni a gyógyszert. Mivel kapszula, nem lehet felezni,1 hónapig egy nap bevettem, egy nap szünet stb. Nem éreztem semmi rosszat, változást, abbahagytam teljesen. Ez kb. másfél hónapja volt. Elvonási tünetek jöttek, minden nap fejgörcs, szédülés, furcsa érzetek, ingerlékenység, de gondoltam, majd elmúlik idővel. Ráadásul nem volt elviselhetetlen, tudtam kezelni.
Aztán jött a sokk. 1 hete tudtam meg édesapámtól, hogy az imádott cicám meghalt. Úgy szerettem őt, mintha a testvérem vagy a gyerekem volna.Napokig csak bőgtem, alig éltem, elviselhetetlen fájdalmat éreztem. Dolgozni is alig tudtam bemenni, nyugtatóval(Xanax) próbáltam túlélni a napokat, amíg enyhül a gyász és úgy dolgoztam, mint egy robot, még a mozgásom is lelassult, teljesen lezsibbadtam és rettenetesen éreztem magam a bőrömben.
Most 2 napja borzasztó pánikot érzek, félálomban felriadok, úgy érzem, zuhanok, elájulok, kiesik a szívem, megőrülök. Utánaolvastam, a pánikbetegség szinte összes tünetét produkálom, emellett egész nap borzasztó rosszul vagyok, hasogat a fejem, szédülök, nem érzem valósnak a dolgokat, magamat se, elfelejtek mindent, nem tudok gondolkodni, koncentrálni. Felhívtam az orvosomat, elmondtam mi történt, kérdeztem, mit csináljak. Ő mondta, hogy mindenképp kezdjem el újra szedni a gyógyszert. Ezt én is gondoltam, hogy muszáj lesz, mert így nem lehet létezni, elviselhetetlen minden perc. Nem tudom, mi lett volna, ha a cicám nem hal meg és nem borulok ki. Tudtam volna-e gyógyszer nélkül élni? Az állandó szédülés és furcsa érzetek, nyomás a fejemben még elvonási tünetek voltak vagy már a depresszió kiújulása? És most már tényleg mindig csak gyógyszerrel tudok majd emberi életet élni? Ez a gondolat is rettenetesen elkeserítő... :-( Ráadásul most attól is rettegek, hogy ha újra kezdem a gyógyszert, nem lesznek-e mellékhatások? Mert a mostani rosszulléteim mellé még jön valami, akkor munkaképtelenné válok és nagyon félek ettől. Már így is alig vonszolom magam, sokszor úgy érzem, elájulok. Másfél-2 hónap alatt vajon teljesen kiürül a gyógyszer a szervezetből és olyan, mintha most kezdené el az ember először szedni, vagy mintha csak folytatná? És mennyi idő múlva leszek jobban? Leszek-e egyáltalán olyan jól, mint amikor szedtem a gyógyszert és minden rendben volt? Mert már úgy érzem, hogy soha nem leszek a régi, úgy érzem, megőrültem vagy legalábbis közel vagyok hozzá.
Ami még nagyon kiborít, hogy már így is nagyon régóta szedem az antidepresszánst (17 éve) és attól is nagyon félek, hogy valami maradandó károsodást okoz vagy már okozott is az agyamban, májamban. Kérlek segítsetek, írjatok, aki jártas ebben vagy van hasonló tapasztalata, mert nagyon szenvedek és borzasztóan félek!!!
Az antidepresszáns nem gyógyít, hanem a tüneteket enyhíti/szünteti meg.
Azt az okot kell megszüntetni ami a pánikbetegséget kiváltja, ez pedig pszichoterápiával lehetséges.
Lófüttyöt, a pánikbetegségek 95%-ának semmi olyan kézzel fogható oka nincs, ami terápiával megszüntethető lenne, ez kőkemény kémia.
Kérdező, nem kellett volna letenni. Ha lenne valamilyen komolyabb mellékhatása rád, az 17 év alatt egészen biztosan kijött volna.
Elég sok depressziós, pánikbeteg és különböző szorongásos kórképekkel küzdő pácienst láttam pszichoterápia után tünetmentesen, gyógyszereket már elhagyva távozni hogy azt mondjam ez a "95%" egy mese. Az emberi biokémiát környezeti hatàsok is befolyásolják.
Kérdező, ha jól értem te nem orvosi ellenőrzés alatt hagytad el a gyógyszert, hanem magad ütemezted a csökkentést. Ez kockázatosabb, mint a gyógyszer esetleges hosszútávú mellékhatásai. Inkább orvosi utasítás szerint, és konzultálj a kezelőddel elhagyásról.
Inkább a gyógyszerfüggőség az ami aggasztó lehet az esetedben. Ennek megvan a maga biokémiai alapja azért nem szabad csak úgy orvosi utasítás nélkül leállni vele. Van pszichés alapja, hiszen könnyebb nehéz élethelyzetekben ezért nyúlni, mint ahogy más az alkohollal teszi ugyanezt.
Én szerintem érdemes lenne meglátogatnod egy pszichiátriai rehabilitációs intézetet ahol intenzív pszichoterápia zajlik. (Ezek leginkább csoportterápiákkal dolgoznak). Ezekben az intézményekben pszichiáterek is dolgoznak a pszichológusok mellett, ha nem tartják indokoltnak a gyógyszerszedést fokozatosan leállítanak róla.
Magánban is járhatsz pszichoterápiára, ilyenkor érdemes olyan pszichoterapeutát választani aki pszichiáter is egyben.
Sok sikert és jobbulást!
#2
Szerinted mi okozza a "kémia" elromlását?
Ha igazad lenne, nem kellett volna 17 év alatt meggyógyulnia?
Sajnos a válaszod igencsak dilettáns.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!