168.5 centihez a 42-46 kiló elég lenne? Hogyan lehet 3 kilót gyarapodni 2 hét alatt? 16/L

Hízni akkor hízol, mikor több kalóriát viszel be, mint amennyit a tested eléget. Ha nem mozogsz emellett semmit, akkor olyan 2000 kalória és afelett kezdesz el hízni. Sok szénhidrát, zsírok, cukor, ez hízlal.

Ilyen magassághoz, bár számít a testfelépítésed, mert más ha valaki elől deszka-hátul léc vagy van azért kis comb, mell, úgy az 54-58 kiló lenne a megfelelő súly, a minimáis nem veszélyeset inkább az orvosodtól kérdezd.

Sok erőt és kitartást neked, menni fog!

Nincs olyan, hogy ideális testsúly, a már épp megfelelő is mindenkinél más, a magasság kevés hozzá... Mindazonáltal a 42-46 kötelező minimumként elég lehet, persze kevés izommal és vékonyan, de mégsem riasztóan csontsoványan... De tényleg egyedileg kell ezt elbírálni. Van, amikor a számok alapján bőven OK, de a lánynak már kimarad a mensese, tehát neki ez már egészségtelenül kevés. Míg egy másik embernek a fenti számok vannak, nagyon vékony, de egészségesen él és jól érzi magát.

2 hét alatt 3 kiló nagyon sok, nem is mindenki tud ilyen tempóban hízni, akár maximális zabálással sem (ami nem egészséges). De az esetedben ez inkább orvosi kérdés, ki tudja, mennyire megviselt a szervezeted? S a durva túlevés egy makkegészséges embernek is megterhelő, ebben biztos vagyok.

Nem bírnád. Hallgass az orvosaidra!

"kórházi felügyelet alatt állok ... mi lenne az ideális testsúly számomra, ami a legalsó határ, de már azt mondják rá, hogy nem veszélyes?"

Az orvosok mit mondanak? És miért nem hiszel nekik? Miért itt kérdezősködsz, ahol mindenféle hozzá nem értők (köztük 10-11 éves gyerekek) válaszolnak?

"Onnan, ahol piszkálják, azonnal menekülni kell, a piszkálást semmilyen körülmények közt nem tekinthetjük alapállapotnak."

Ez igaz. De nem ilyen piszkálódásra gondoltam, hanem csak olyasmire, amit minden diák mindenhol megkap nap mint nap, a legnormálisabb suliban is. Meg az olyasmikre, amiket nem is piszkálódásnak szánnak, csak egy érzékeny kamasz akkor is magára vesz, ha egyébként lelkileg rendben van.

"a betegség nem ment fel a tanulmányi kötelezettség alól, csak épp otthontanulás esetén nincs tanári segítség, viszont van vizsga. Nagyobb stressz, mint a több kis dolgozat."

Ez is igaz. Érdemes megbeszélni az orvosokkal meg a tanárokkal, hogy lehet-e úgy magántanuló, hogy ha épp olyan passzban van, akkor bemegy az órákra, megírja a dolgozatokat, ha meg úgy érzi, hogy inkább nem, akkor nem. Nálunk így szokott lenni. És ha így sikerül összeszednie (akár csak néhány tantárgyból) annyi jegyet, amennyivel le tudják zárni félévkor és/vagy év végén, akkor legalább azokból nem kell vizsgáznia. De ha ebbe nem is mennek bele a tanárok, vagy ha ezt az orvosok nem engedik, akkor sem kell állandóan egyedül lennie: akkor bejárogathat úgy, hogy nem osztályozzák, hanem csak azért van ott, hogy ott legyen, ne a négy fal között. Ezt talán a dokik se elleneznék.

Mindenesetre szerintem inkább halasszon egy-két évet, csak gyógyuljon meg, az a lényeg, addig tökmindegy, hogy mi lesz a jegyekkel meg a vizsgákkal. Majd ha rendbe jött, behozza a lemaradást.