Álomvilágban éltem volna?
17 éves fiú vagyok és az év első felében, illetve tavaly ősszel elég sokat voltam egyedül, tehát néha több hetet is. Ennek oka van, semmi rossz, de lényegtelen a sztori szempontjából.
Most pszichológushoz járok, mert szorongásos zavarom van, és próbáljuk megfejteni az okot. Sajnos szabadságon van, de eszembe jutott valami, amivel nem is foglalkoztam eddig így.
Szóval tavaly szeptemberben bekerültem egy színi társulatba, ahol sokat voltam. Teljesen elmerültem a művészetekben, az érzelmek elemezgetésében, verseket olvastam, beszédtechnikáztam, monológokat kerestem. És közben sokszor ültem csak az alig bevilágított lakásban. Nem foglalkoztam vele, ha kupi volt, csak voltam, néztem a tv-t és egymagamban elvoltam. Akkor néztem meg a Keresztapát is, meg sok művészfilmet. Aztán amikor szakmai gyakorlatom után visszakerültem a suliba januártól, akkor mindha kiszakadtam volna ebből az "álomvilágból" és visszatértem a váló világba. De így visszagondolni nyomasztó arra, hogy milyen volt a sötét lakásban verseket mormolni, stb. Szerintetek mi történt velem abban az időszakban? Ez jó, vagy rossz hatással lehetett rám?
Az történt veled, hogy elfordultál a valóságtól és egy álomvilágot kezdtél kiépíteni magadnak. Ami sohasem jó, nem az álmaink, hanem a napi feladatainkat kell tudni jól megvalósítanunk.
Az álmodozás, a fantáziálgatás nem egészséges lelki állapot. Ezeket mindenkinek komoly szellemi erőfeszítéssel tudnia kell helyén kezelni, az-az helyette a jót akarásra, segítésre, mások megértésére és megbocsátásra kell tenni a hangsúlyt.
pld. rendrakás, takarítás, idősek segítése, bevásárlás, tanulás stb...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!