Hogyan tudnám felváltani társfüggőséget, önbizalomhiányt, szeretethiányt, örök szomorúságot, vágyakozást boldog és kiegyensúlyozott életre, stabil lelki állapotra?

Én is így vagyok, kivéve az utolsót :D oké nálam azért nem ilyen durva a helyzet. De az normális,ha valaki shonorú pl nyaralás után. Én még mpst is itt vagyok pedig hát több mint 10 napja haza jöttünk. Az lenne a baj, ha nem zavarna egyáltalán. Hát mindenki szereti a jót, és szomorú ha ennek vége van. Ilyenkor próbálj elmenni valahova,mozdulj ki,hogy ne az legyen hogy haza jöttél a pihenésből és akkor nem elég még visszállni az otthoni mindenfele munkához de még a környezet is más. Hát ez tényleg rossz, de tenni lehet ellene. Az emberekhez való kötődés pedig önmagában jó. Tehát társasági ember vagy. Nem szeretsz egyedül lenni. Mondjuk ezzel legtöbben így vagyunk :D erre nincs konkrét ötletem hogy akadályozd meg hogy mindnekihez kötődj egyből. De nekem egyszer régebben azt mondta a legjobb barátnőm,hogy naiv vagyok. A legtöbb emberben egyből megbíztam, vakon hittem mindenben és olyan kapcsolatokba/barátságokba éltem bele magam, ami tök valószínűtlen volt (azaz hogy sajnos számomra nem, de később beláttam). Ezt most nem tudom mennyire értetted. De azt akartam vele kifejezni hogy engem mennyire helyre tett az,hogy a legjobb barátom végülis 'beszólt' nekem. Akkor elkezdtem ezen gondolkodni (köszönet neki ezért) és valahogy észrevettem magamat. Hogy nem lehetek olyna naiv, hogy mindenkiben megbízzak, mindenki magam mellett tudhassak. Mert az oké ha valaki azt hiszi hogy van egy jó barátja, de az a gondolt barát viszont biztos hogy nem úgy tekint arra a valakire mint barát,hanem mint mondjuk: oké 1x buliztak együtt. Na ez már tényleg nagy gubanc, bocs hogy így összekavartam a végét.. a lényeg hogy előbb gondolj bele kinek mit jelentesz és ne bízz naivan mindenkiben. Akkor nem fogsz csalódni az emberekben. És nem fogsz olyanokhoz kötődni, akikhez nem is kell