Mániás depressziónál milyen esetben adnak risperidon injekciót amit álltalában skizofréneknek szoktak?
jaj. már rosszul kezdődik. a részleteket kellene ismerni, mindenesetre ne engedd ... nem véletlen van betiltva sok országban a risperidon, az nem "gyógykezelés", hanem kábítás.
de ennyi infóból tényleg nehéz bármit mondani
Akkor, ha nem működik együtt leginkább. Természetesen csak orvos adhatja be, a depó injekció nem C-vitamin.
#1, a risperidon nincs betiltva sehol, FDA által elfogadott gyógyszer. Az egyik leghatásosabb és biztonságos a többihez képest, inkább csak bővítik az indikációs körét. Nem tudom mi a fenének kell a pszichiátriáról és kezelésekről hülyeségeket terjeszteni non-stop ebben a témakörben...
Szia!
Mániás-depresszió esetén Risperidont az agitált,erőszakos, túlpörgött, önmagukra és másokra veszélyt jelentő ("mániás") embereknek adnak, főleg hogy ilyen esetekben a betegségtudat minimális, így a tablettákat az illető valószínűleg nem venné be, és sürgősségi ellátáskor előnyösebb az injekciós gyógyszeradagolás.
Elsősorban a mániás fázis akut, sürgősségi kezelésekor (pl pszichiátria osztályra való felvételkor) használják, később a beteget átállítják más, hangulatstabilizáló szerekre (lítium, valproát, lamotrigin ezek tablettában szedhetők).
Lemondhatsz róla önként, vagyis elhagyhatod a gyógyszereket a gyakorlatban, elméletben nem. Jó eséllyel pár hónap múlva vagy az ágyból sem fogsz kikelni a depressziód miatt, lehet lesz egy öngyilkossági kísérleted, vagy pedig a rendőri kíséret mellett fognak bilincsben vinni a zártra, mert tombolsz (nem ritkán a család viszi pszichiátriára az illetőt, mert nem lehet elviselni). Bármelyik eset közvetlen veszélyeztető állapotnak számít, és kényszerintézkedést lehet foganatosítani, tehát igen, kezelhetnek akaratod ellenére.
Ha valóban bipoláris hangulatzavarod van, az egy életre szól, és legalább hangulatstabilizáló kezelést kell(ene) folytatni. Keress olyan pszichiátert, akiben bízol.
Mármint úgy értem pl. egy skizofrénnek akkor is kötelező kezelésekre járnia ha éppen tünet mentes, lévén hogy egy gyógyíthatatlan betegségben szenved.
És ezen a téren mi a helyzet a bipoláris zavarral?
Ha jól értem, akkor szintén gyógyíthatatlan és teljesen ugyanez?
jaj nekem. nagyon nagy a tudatlanság.
majd linkelek neked ha kedvem lesz, bizony sok országban be van tiltva mivel kábszer, ennyi. persze nagy üzlet ez tény, ezért nyomatják az hozzánk hasonló mértékben korrupt országokban , de civilizált helyeken nem tömnek ilyenekkel ne aggódj.
aztán meg vigyázz, mert hogyne tehetnék akaratod elleére is. a pszichiátria olyan h csak egyszer kap el a gépszíj és nincs többet szabadulás. ha éppen bal lábbal kel a pszichiáter, kitalálja h te most veszélyes vagy és rád küldi a mentőt. ennyi, aztán kb automatice gondokság alá helyezés és kész vége az életednek.
megér ennyit? miért nem keresel egy KLINIKaI SZAKPSZICHOLÓGUST a sarlatánok helyett, aki netán érdemben is tudna vmit kezdeni, nem csak tömne a sok xxarral.
hogy ne lenne már "gyógyítható" ? ez a pszichiátria téveszméje, de persze kell a profit, naná majd bolondok lesznek azt mondani h "elmúlt", nyugi ha 20 évis sincs semmi bajod, majd tesznek róla h legyen.
sajnos nem lehet mit kezdeni a gyógyszermaffiával, a pszichiáter pedig egy erőszakos állatfajta, és persze a lóvéról nem mond le, a kutyát nem érdekli h az életedet cseszik szét, nyugi.
Amúgy egyenlőre nincs ilyen betegség megállapítva nálam, csak a pszichológusom mondta, hogy szerinte ez van nekem. Meg a gyógyszereket is, hogyha elmegyek pszichiáterhez, stb akkor előbb vagy utóbb valószínüleg ezeket fogom szedni.
És szerintem is eléggé illik rám ez a betegség amennyire utána olvastam, de nekem sosem voltak ilyen radikális hangulatváltozásaim. Olyan volt többször pl. hogy rengeteg pénzt adtam csöveseknek hírtelen felindulásból, meg van hogy annyira "depis" vagyok hogy egy hétig nem mozdulok ki és nem is tisztálkodom amikből már sok problémám volt. És valóban amikor pörgök olyankor elszoktam veszíteni a realitás érzékemet, s sok hülyeségben benne vagyok de azért a személyiségem annyira nem torzul, hogy pl. tomboljak. Sosem verekedtem meg semmi.
Öngyilkossági gondolataim meg valóban voltak (kinek nem?), de sosem próbálkoztam vele, meg nem hiszem hogy addig valaha is véget vetnék az életemnek amíg valami komolyat el nem érek (ez az igényem még a legrosszabb pillanataimban is meg van).
Valamint azért nekem nem szokott olyan sűrün hangulatváltozásom lenni, csak heti/havi szinten.
Lehet, hogy rossz ötlet, de szerintem ha ez ilyen komoly akkor inkább nem hagyom hogy ezt diagnosztizálják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!