A pszichológiai tesztek mire jók?
Némelyik állításra nem tudtam választ adni mert nem ismerem annyira magam hogy tudjam melyik válasz illik rám, vagy 1-6 ig terjedő skálán mi igaz rám, érzéseim alapján döntöttem de az lehet hogy valójában nem igaz,csak a hangulatom miatt gondolom igaznak. Vagy pl párkapcsolati kérdés, közben nekem még nem volt párkapcsolatom szóval nem tudom milyen vagyok a párkapcsolatomban.
Olyanok vannak benne, amire egy élet tapasztalt, jó önismerettel rendelkező ember képes.
Egy 20 éves fiatal kezébe olyan tesztet nyomnak, ami 40 éveseknek való.
Egy ilyen tesztben kamuzni is simán lehet.
A kamuzast kiszurik. Hidd el, akik csinaltak a tesztet azok pontosan tudjak mit akarnak merni vele.
A pszichologiai teszt atvagasahoz eleg komoly intelligencia szukseges.
Egy ilyen tesztben kamuzni is simán lehet.
Igen, lehet! Aki ismeri a kérdés mivoltát, az tudja befolyásolni a végeredményt.
De azt, hogy ugyan azt a tesztet évek elteltével többször megismétlik, egy felelőtlen baromságnak tartom. Mert a másodikra már megtanulja az egyszerű óra rajzolást, de ezzel még a betegsége nem gyógyult meg, csak a teszt eredménye mutat némi javulást. Ez a statisztikában egyértelműen javulást mutat, ami így került be a tankönyvekbe! Ezért nem tartom megalapozottnak azt, hogy egy beteg ember betegségét egy összegányolt teszt alapján diagnosztizálják! Nem ferr ez a módszer!
#4. Az órarajzolás demencia, vagy épp agyi sérülések diagnosztikájára használják, tehát a neuropszichológia eszköze legtöbbször (elvileg). Sokkal olcsóbb, mint egy MRI vagy CT. Google jóbarát, írd be, hogy hemineglect + órateszt. Amit említettél, azt tesztrutinnak nevezik, és igen, létezik ilyen, nyugi, a kutatók 100 éve pontosan tisztában vannak ezzel, és van módszer arra, hogy ezt igyekezzenek minimalizálni.
A pszichológiai teszteknek csillió dologra jók, attól függően, épp mit vizsgálunk. Van ami szűk tartományt mér (pl. általános intellektus, figyelmi koncentráció stb), van, ami tágabb perspektívát vizsgál (pl. komplex személyiségképet). Illetve lehet képességteszt, attitűdvizsgálat, vagy személyiségteszt is, sokféleképpen lehet csoportosítani. Amit említettél, az egy likert-skálás teszt, valószínűleg személyiségvonásokat nézhet, bár ennyiből nehéz megállapítani.
Igen, lehet kamuzni is, csak minek? Egyébként jónéhány teszt remekül kiszűri ezeket a törekvéseket, akár szimulálsz, akár disszimulálsz, akár pl. random módon adod meg a válaszokat. Egyéb tesztek erre nem ügyelnek.
A személyiségtesztek nagy hátulütője, hogy NEM KÖZVETLENÜL a mérni kívánt dolgot vizsgálják (mint pl egy mérőszalag a magasságot), hanem önbevallásosak, így a kapott kép MINDENKÉPP torzul, "beleszennyeződik" a hiányos önismeretünk, vagy pl. a tudatos/tudattalan torzítás. Ezért jobb például egy szituációs gyakorlat, ott közvetlenül lehet megfigyelni a viselkedést. Viszont drágább, és egyszerre csak 1-2 embert lehet megfigyelni, a tesztek pedig jóval gyorsabbak, objektívebben értékelhetők, stb. Ez egy trade-off: valamit valamiért. A szakember feladata, hogy kiválassza, mi a legoptimálisabb. A képességtesztek annyiban jobbak, hogy ott nem igazán lehet "ügyeskedni", mert vagy megy, vagy nem.
Kedves Psycho, köszönöm, nagyon szépen összefoglaltad a lényeget, feltételezem, hogy szakmabeli vagy :)
#4: a legtöbb "nagyobb" teszt, melyet 60-70 éve használnak, tartalmaznak validitási skálákat, nem is egyet. Egy ilyen hosszú tesztre adott válaszaid kirtékelését ne úgy képzeld el, hogy az 5-8-11-25-77-157-258-644-es kérdés ehhez a skálához tartozik, más kérdések csak ahhoz. Az elemzés legtöbbször -pl MMPI - teszteknél számítógéppel történik, ugyan is igen komplex statisztikai módszereket is igénybe vesznek. A skálákat vizsgálják önállóan, egymáshoz viszonyírttva, mind meglétükben mind értéküken. Sajnos még nem vagyok teljesen szakképzett, tehát az ismereteim még nem teljeskörűek, tehát elnézést Psycho, ha nem pontosan írtam le mindnet, igyekeztem :) Még annyit, hogy egy ilyen teszt gépi elemzése csupán "félnyers" adatokkal szolgál, önmagában nem jelent semmit, ha pl a Hs skálán elért magas érték önmagában nem alkalmas diagnózisra. atesztet nem használhatja bárki, nem is vásárolhatod meg, még a kérdéssort sem, nemhogy a kiértékelést. Pszichológus diploma, klinikumi szakvizsga, valamint az ez után elvégezhető, a teszt használatára képesítést adó "vizsga" megszerzése és az eladónak történő bemutatása után birtokolhatod a tesztet. Persze a diagnózishoz es sem elég. Interjú, egyéni exploráció és pl egy MMPI alapján állítható fel diagnózis, ha jól tudom :)
#6 Köszönöm, igyekszem :) Igen valóban, néhányat napi szinten használok jómagam is. Viszont az MMPI-t nem ismerem annyira, mivel a munkapszichológia a szakirányom.
Jól írtad, egy teszt nem teszt, MINDIG ki kell egészíteni más eszköz eredményeivel is, úgy lesz hiteles és szakmailag korrekt. Az eredeti kérdésre tovább válaszolva pedig: jó esetben vannak normák. Ezek a sztenderdek nemre, életkorra, végzettségi kategóriákra lebontva megmutatják, milyen értékek tartoznak a normál tartományba. Aláhúzást kéretik odaképzelni a "jó esetben" kifejezés alá. Sajnos nagyon jól tudja a szakma, mi az amit KÉNE, de sajnos nagyon messze vagyunk ettől a valóságban. Rengeteg ilyen sztenderd idejétmúlt (ha egyáltalán van magyar mintára érvényes), 30-40-50 éves adatokra hagyatkozik (az egyik diplomamunkám pont az egyik ilyen teszt sztenderdjeinek frissítését tűzte ki anno célul).
Viszont jobb sajnos nincs. Vagy ha igen, akkor nagyon drága. Hiába tudom, hogy sokkal jobb lenne magánrepülővel leutazni teszem azt Pestről Debrecenbe, ha a lehetőségeimhez mérten a piacon a legjobb elérhető eszköz a zsiguli. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!