Létezik ilyen betegség, mi lehet a neve?

Mielőtt belekezdenék, pár szó rólam:

Világéletemben magányos voltam, sose voltak barátaim, a szüleimmel nem túl jó a viszonyom, nem szoktam barátkozni, beszélgetni senkivel sem, max akkor ha oda jönnek hozzám (ami nagyon ritka), imádok egyedül lenni. (gyerekkoromban voltak képzeletbeli barátaim is, már akkor a képzeletemben éltem, a rabja voltam) Régen kínzott a magány, de mostanra már imádom.

Gyakran vagdosom magam (már jó pár éve) először azért hogy felhívjam magamra a figyelmet, utána már azért hogy megöljem magam, és mostanra már csak ezért mert jó érzés. Szeretem a vágásokat, a hegeket, a vércsordogálását, a vért... Lényegében, jó pár ember tett arról hogy tönkre tegyenek és ha azt nézzük, sikerült is nekik.

Szóval. Ugye mint említettem, se barátok, se család (nem nevezem annak, soha nem is neveztem ezt, ez csak egy megjátszott valami, mint akár ez az egész világ, ami szerintem a pusztulásra érett...) Minden ember bántott stb. Nem bízom senkiben, az igazat meg vallva, gyűlölöm ezt a világot, az életemet. És itt jön képbe az én "másik" a "NEM létező" képzeletvilágom. Ebben élek, gyermekkorom óta. Ide menekültem a valóság elől. Ami azt illeti már néha úgy érzem ami nem létezik az a valóság (néha így beszélek a fejemben lévő világról, a személyekről, mint ha valós lenne). Ez a világ egy fantázia világ. Vegyes dolgokkal töltve. Boldogság, szerelem, fájdalom, kudarcok. De még is jó a végkifejlet. Olyan mint valami történet, de mégse. Ebben a világban nem ember vagyok és akik körül vesznek, azok sem emberek. Ez egy ilyen fura világ. Itt vannak barátaim (akik szintén különféle szörnyek) kedvesek, jó fejek, és ők szeretnek engem. Szóval szöges ellentéte ez a világ a valódi világgal. Ebben a világban van egy szerelmem is akivel boldogok vagyunk. És igen, még a kezemet is megkérte.

Nos mivel, a fejemben alkotott világban kiélem a társasági és egyéb életemet (beleértve a szexuálist is, így a valóságban semmi szükségem nincs az említett dolgokra. Csupán csak vagyok itt és sodródok az árral. Olyan vagyok mint akár egy szellem. Egyszóval egy másik életet élek, egy másik világban, amit Alvilágnak hívnak. Mivel utálom az embereket és emberi mivoltomat is, így ebben a világban, csak is szörnyek élnek és ésszerűen én is az vagyok.

A lényeg, hogy mivel abban a világban kiélek , megélek stb mindent, Így a valós világban már nem érdekel semmi. Semminek sem látom értelmét. És igaz néha szenvedek is ha jobban belegondolok. Néha azt kívánom bárcsak egy napon, úgy ébrednék fel, hogy nem csak lelkem van abban a világban, hanem a testem is. Ott jó élni. Ott nem járok suliba, ott van munkám, amit szeretek. Ott nincsenek gonosz emberek. Ott kedves szörnyek vannak (akik igaz némelyik külseje ijesztő s bizarr, de számomra nem az.) ők szeretnek. Abban a világban minden meg van amire vágyok.

Tehát, kimondhatom, hogy egy olyan világban élek, nap mint nap, az év minden 24 órájában, ami tulajdonképp csak a fejemben létezik. Sajnos...

18/L

Kérlek titeket, ne trollkodjátok el , meg semmi ilyesmi degenerált viselkedést se produkáljatok. Aki nem tud normális választ adni (megj. erre az amúgy sem normális kérdésre xd) azt inkább most menjen el innen.

Köszönöm!