Milyen problémákkal, nehézségekkel szembesül valaki, aki egy x mentális betegséggel foglalkozó csoporttól kér segítséget, támogatást, vagy "csak" elmegy a gyűléseikre, programjaikra?

1

Nehéz egyáltalán kérni tőlük a segítséget mert nem vagy hozzászokva hogy nem élnek vissza azzal hogy van egy gyenge oldalad

2

Ott is szűrni kell tudni a mondandót. Nem mindegy hogy ki mondja. Nehéz megszokni mi az amit magadra kell vonatkoztatni és mi az amit nem.

3

A legtöbb emberből szorongást vált ki hogy egy csapat vadidegen ember előtt felvállalja hogy ő mentális beteg. A társadalmi elítélés miatt valószínűleg tabutéma volt addig.

Ég és föld a különbség a különböző csoportok működése között. Ez nagyban függ a konkrét problémától, ami miatt járnak, a létszámtól, a csoportvezetőtől és attól is, hogy egyéni segítséget vesznek-e igénybe, vagy csak csoportba járnak. Egy csoportban nyilván nincs annyi lehetőség egyéni figyelemre, mint egyéni terápiában: aki emiatt megy, az csalódni fog. A csoportok egyértelműen arra jók, hogy az egyén megtapasztalja, hogy a problémái nem egyediek és ezáltal könnyebben el tudja fogadni önmagát.

"Mélyebb" szintű önismereti csoportok ennél többet is tudnak nyújtani, tényleges támogatást tudnak nyújtani a tagoknak, kialakítani a kötődés, a valahová tartozás érzését.

A csoportmunkában alapvetés, hogy annyit tudsz kivenni belőle (támogatást, segítséget), amennyit beleteszel. Ha nem beszélsz a problémáidról, akkor nem kapsz segítséget sem.

Önmagában szerintem a csoportterápia nagyon-nagyon kevés, inkább az egyéni terápia előkészítésére, kiegészítésére alkalmas. Szóval látványos eredményt azért ne várj tőle.