Tudnátok segíteni, hogy mivel enyhíthetném a gyásztól való félelmemet?

Részvétem!Megtudlak érteni.Anyukám rákos....1,5 év alatt 3 műtét,12 kemó,hadd ne folytassam,borzasztó,de akar élni.:) A 2017.jan.4.-ei műtét(kisagydaganat,szintén anyukám),rettegtem a halálától.Ez nem kis műtét volt.De él,és finomabb lángost sütött a múltkor meglepetésként,mint valaha!

Nekem egy haverom halt meg,motorbalesetben ugyanabban az évben(2015),amikor anyámat vastagbélrákkal operálták éppen,és ugyanazon a héten.Borzasztó érzés volt,amikor felfogtam,hogy nincs többé,bár ő csak haver volt.

Az a helyzet,hogy a halál borzasztó dolog,és alapjában tud megrengetni egy életet.Mindent megváltoztat,és örökre magunkban hordozzuk szeretteink,családtagjaink,rokonjaink,ismerőseink,barátaink,barátnőink emlékét,és még gyakran idegen emberek halála is megrendítheti az embert.

De az a helyzet a halállal,hogy ugyanolyan természetes folyamat,mint a születés.Az élet abból áll,hogy megszületünk,élünk,és meghalunk.Hidd el,hogy sem a születés,sem a halál nem olyan nehéz és összetett,mint maga az élet!Az élet nagyon nehéz,senki sem ígérte,és senki nem mondta,hogy egyszerű lesz,és mindenkinek megvan a saját problémája.Még akkor is,ha valaki empatikus,a saját problémája a legnagyobb.

Amit tudsz tenni:

-Elfogadhatod,amit leírtam,hogy a halál a születéssel együtt az élet része és velejárója,

-Tudatosíthatod magadban,hogy bárkit örökre a szívedbe zárhatsz,és akire emlékeznek,az nem hal meg,

-Úgyis lehet és kell is szeretni valakit,ha már nem él,és még ha fájdalmas is,gyakran kell emlékezni rá,

-És ami talán még segíthet,ha realizálod a helyzetet,mert úgy olvastam,hogy mindhármuk egészséges,így baleset híján és betegség híján nem várható a haláluk,persze bárki,bármikor meghalhat sajnos.

-Az élet velejárói a kockázatok,ezt is elkell tudnod fogadni magadban.

Hallgass elalvás előtt nyugtató zenét,és alakíts ki egy napirendet,ami során időre pontosan teszed a szükségleteid kielégítését.Vonj meg magadtól minden koffeinforrást,azokkal csak felzaklatod magad!Délután,amikor lehetőséged és időd van rá,feküdj le pihenni fél órára,ne aludj el,vagy ha el is alszol,de fél órán belül ébreszd magad,mert akkor az agy épp csak kicsit,de pont eleget pihen ahhoz,hogy regenerálódjon valamennyire,és megfogsz nyugodni,hidd el!Ezt tedd 2-3 hétig.A rendszert akár végleg bevezetheted.

A háttérben életvezetési hiba is állhat,ami során a kényszergondolattól,félelmedtől nem tudsz szabadulni.Mindez abból fakad,hogy nem tudod elfogadni a tényt(ami normális reakció!!!),hogy a halál is természetes,és előbb-utóbb mindenkivel megtörténik.

Ne félj,nyugodj meg!És vigyázz magadra!

Szia! Nemrég ugyanilyen helyzetben voltam, mint te. Meghalt egy közeli ismerősöm és egyből elkezdtem félni attól, hogy mi lesz ha meghal valaki a családomból is. Borzasztó időszak volt, de leküzdtem. Szakemberhez is elmentem, aki kevert szorongásos és depressziós zavart állapított meg (erre nem szedtem gyógyszert, pedig ajánlott) Nos beszélgettem sokat pszichológussal és el kell hogy mondjam, hogy valószínűleg neked is az a problémád gyökere, mint ami nekem volt, és te is leírtad: ingerszegény életet élsz és félsz attól, hogy mi lesz ha elveszted őket mert tudod hogy akkor még a mostani helyzeted is roszabb lesz egy kicsivel. Nekem az volt a megoldás, hogy erősítenem kellett a barátaimmal a kapcsolatot: hogy legyen lelki támaszom ha esetleg baj történne, ne érezzem magam egyedül és hogy tudjam hogy lesz aki segít. Illetve többet ki kellett mozdulnom, ez utóbbi a rossz gondolatok elterelésére is jó volt.

Plusz nekem a citromfű tea is jó hatással volt, lehet beplaceboztam, de sokszor ellazított és nem feszengtem ezeken annyit.

Bár lehet hogy a te eseted valójában más mint az enyém, én csak leírtam nekem mi segített. Én szerencsére le tudtam küzdeni ezt a rossz állapotot, bár sajnos nemrég meghalt a nagyapám ami kicsit visszalendített, de már jobban vagyok lelkileg. Soha többet nem szeretnék úgy szorongani :(