Szorongásos depresszió. Nálatok milyen?

27 éves nő vagyok, másfél éve diagnosztizáltak szorongásos depressziót nálam. A poén az, hogy nem is gondoltam, hogy ilyen állapotban lehetek. Egyszer csak az tűnt fel, hogy dekoncentrált vagyok a munkahelyemen, sokat sírtam, nem tudtam teljesíteni, sokat veszekedtem a barátaimmal és a családommal is.

Mivel akkor nem tudtam elmenni pihenni, és éreztem, hogy valami nem stimmel, elmentem a háziorvoshoz, aki tovább utalt az ideggondozóba, ott pszichiáter és pszichológus is beszélgetett velem.

elleneztem a gyógyszerszedést, sőt, azt gondoltam, hogy az emberek többségének nem depressziója van, hanem ideje, de amikor a nagymamám meghalt, úgy döntöttem, hogy elfogadom a szorongásoldó szedését, mert már nem tudtam aludni.

Sokat pihenek, sportolok, munkahelyet váltottam, és hosszú időre el is hagytam a gyógyszert, de időről-időre visszatér nálam a szorongás.

Időnként muszáj visszaállnom a gyógyszerre, mert értem, hogy jelentkezik nálam a szorongás. H szedem a gyógyszert, relaxáltabb vagyok, nincs körömrágás, nincs figyelemzavar, sokkal jobban teljesítek.

Szerintetek mit tehetnék? Fogadjam el, hogy egész életemben gyógyszert kell szednem?