Most mit csináljak? Vagy ez természetes és elmúlik?

Most az életednek egy új szakasza kezdődik, szerintem akár normális is lehet, hogy valamilyen szinten ez megvisel téged.

Ki tudnád fejteni bővebben, hogy mit értesz az alatt, hogy minden ugyanolyan legyen mint pár hónappal ezelőtt? Mármint, hogy bárcsak még mindig a régi sulidba járnál? Mi az, ami a leginkább hiányzik a régi suliból? Történt valami más változás is az életedben? (az új szerelem és a suliváltáson kívül?) Ha akarsz írj üzenetet, szívesen beszélgetek veled! :)

Valamilyen szinten ezt mindenki átéli a te korodban, ahogy olvasom érzékenyebb típus vagy, ezért érinthet így.

Gondolom hiányoznak a régi barátaid, a megszokott régi iskolád, ez teljesen normális.Ahogy az is hogy hiába vannak most barátaid még friss az egész, ezért is vágyhatsz vissza.De hónapok/évek alatt hidd el, meg fogod szokni az új környezetet:)

Én most vagyok tizenegyedikes, és megmondom őszintén, a mai napig hiányzik a általános.Imádtam az akkori barátaimat, az iskola könnyű volt és mindig vidám, gyerekkori emlékek jutnak eszembe róla.

A mostani sulim is jó (bár már nem sokáig leszek itt, jövőre érettségizek), viszont ezerszer nehezebb.De ilyen az élet, ez csak egyre nehezebb lesz ahogy nősz felfelé (egyetem, aztán/vagy munka),és egy idő után meg fogod szokni.

Szóval nyugi, ez teljesen normális, csak kiléptél a régi "életedből", szoknod kell még az újat, de biztos menni fog:)

#2-es válaszoló vagyok.

Akkor nálad is hasonló volt a helyzet mint nálam,csak te még jobban kötődtél a régi iskoládhoz, az ottani környezethez. Hát igen, nehéz elhagyni a komfortzónánkat és néha tényleg jobb lenne ha megállna az idő, örökre gondatlan boldog gyerekek lehetnénk:)

De sajnos ilyen az élet, tele van változásokkal és nem tehetsz mást, mint hogy alkalmazkodsz és megpróbálod mindenben a jót látni. A mostani életedben is biztos vannak, családod, barátaid, fiúd, mind melletted állnak, az "új" életed részei:)

És bár már semmi sem lesz ugyanolyan mint a múltban, ez nem azt jelenti hogy negatívan kell állnod a mostani a helyzethez. Próbálj előre tekinteni és ne a múlt után vágyakozni, mert néha tényleg jól esik a nosztalgia de azzal csak magadnak ártasz ha azon rágódsz hogy milyen jó volt a múltban és bárcsak visszamehetnél,mert ez soha nem fog megtörténni.

Szóval csak fel a fejjel, állj pozitívan a dolgokhoz, lehet ezt az iskolát is úgy megszereted majd mint az előzőt, aztán később a munkahelyedet is. Csak próbáld mindig a legjobbat kihozni abból, amid van:)

Másik jó tipp hogy próbálj inkább az emberekhez kötődni ne az épülethez, mert az iskola/munkahely változhat, és változik is, viszont az igaz barátok örökre melletted lesznek, jó esteben nem kell attól félned hogy elveszíted őket.