Skizofrén vagyok? Rengeteget beszélek magamban, mint hangosan mint csak ugy fejben.
Nagypapamon kivul nincs olyan nagyon fontos szemely aki eltavozott volna az elok sorabol..ot csak a sirjanal szoktam erezni, vagy ha szoba kerul, magatol nemnagyon
Csomoszor van olyan, hogy ha visszagondolok egy fontos vagy szomoru emlekre, magamat es a tobbi embert nem ugy latom mint alapbol szemmel
Hanem egy harmadik(vagy sokadik) szemelykent aki felulrol nezi az esemenyeket, igy magamat is teljes alakban latom, ugy mint alapbol a tobbi embert
Én is szeretem elmondani a dplgaomat másoknak, pl. tanulaskor vagy ha csak siman unatkozom. És van hogy egy régebbi dologra visszaemlékezve külső szemlélőként figyelem a dolgokat.
Voltam már pszichológusnak ez miatt, szuleim elküldték, de ott azt mondták hogy semmi bajom.
Esetleg hiszel a szellemekben?
Tehat csak akkor szamitana csak skizofrenianak, ha az a valaki egy elo/halott de konkret szemely lenne?
Konkret szemellyel nemigazan volt igy 'dolgom' inkabb olyan mintha masodmagam lennek
nem vagy az, és ne is szórakozz ezzel a betegséggel
Viszont célszerű lenne ebből a belső monologizálásból kijönni, mert szellemi fejlődésedben akadály. E
gy buddhista tanító ezt így mondta:
Ne hívd meg a gondolataid teára! :D
Alvás közben -bár azt álmodhatjuk tán, hogy akadémiai értekezést tartunk -, rendszerint mindenki értelmetlen motyogást hallat. Kiskorodbeli sok gyerekre jellemző, élénk teremtő képzelet miatt.
A magyarázat: jó lenne, ha valakinek valóban el tudnád mondani a magyarázatokat. Ha nincs senki ÍRD LE!! Naplót írj!
Igényed van, hogy a tapasztalataid, tudásod, megértésed kifejezed valamilyen formában. Ez egy alapvető emberi igény, és sajnos az iskolában nagyon elhanyagolják. A kifejezés fontos: írj, rajzolj, faragj, fess, zenélj, drámajátékban fejezd ki a tudásod, vagy legalább beszéld meg a barátokkal. Nem jó, hogy az iskolában csak a befelé ható megismerésen van a hangsúly, ugyanolyan fontos a kifejezés. Olyan ez mint a belégzés (megismerés) és kilégzés (kifejezés) Ha csak belélegzünk, megbetegszünk, belepusztulunk. Ennek egy dinamikus egyensúlyban kell lenni.
Koszonom az eddigi valaszokat! :)
Utolsonak: sok mindenben igazad van, de az erdekesseg a dolgoban az, hogy viszonylag sok baratom van, tehat letezik 5-8 olyan szemely az eletemben akik tuzbe tennek ertem a kezuket( es forditva is) oda vissza elmondjuk egymasnak megfeltettebb titkainkat is,mindegyiket ismerem mar tobb mint 10 eve :)
Mindegyikukkel beszelek napi szinten, facen es eloben is sokszor, sot van baratnom is lassan egy eve
De megis, igy h van sok ember akiknek elmondhatok barmit, es mindig meghallgatnak meg igyis valahogy jobbnak erzem magamban megvitatni a kerdeseket
Most igy belegondolva.. Este lefekves elott midig azt mondom vagy magamban vagy hangosan hogy 'na aludjunk.. Es a masnapi teendoimet felsorolom magamnak, mindegyiket pontonkent megbeszelem mit hogy kell csinalni, ez az elkepzelt valaki olyan mint egy fejbeli jegyzet, mindent fejben tart nekem es emlekeztet ra
De egyben egy gondoskodo szemely is aki meghallgat es segit minden letezo problemaban
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!