Hogyan harcoljak ha sosem kellett még harcolnom semmiért?
Összetett. Sok éve foglalkozom a mentális egészségemmel több kevesebb sikerrel sikerült önállóan feltárni dolgokat magammal kapcsolatban, változtattam sokmindenen.
Nem származom gazdag családból de mindenünk megvolt mindig, nem panaszkodhatok.
A tanulmányaim jók, leérettségiztem szépen azután jött egy egy-két éves depresszió, a mely fazisbol sikerült kijonnom. Most egyetemen vagyok, ujra tanulok, nehezebben mint azelőtt de megy.
Van barátom, kevésbé tudja kifejezni az érzelmeit akárcsak a családom bármelyik tagja, úgyhogy ezek a rejtett pszichológiai dolgok is úgy érzem javarészt meg vannak fogalmazva az életemben.
Minden olyan állóvíz. Szerintem úgy az alapszemelyisegemmel lehet baj amiért egyáltalán kialakulak ezek a problémák nálam. Depresszió, néhol felsejlenek a borderline, bipolaris zavar tünetei. Emellett olyan mintha 16eves szinten rekedtem volna meg, többe kevésbé az is tudatos mert nem akarok felnőtt lenni. Felek tőle de nem a csekkek vagy a felelősség miatt, hanem mert felek, hogy elvesztem a gyerek enemet es én is egy robot leszek.
Féltékeny vagyok sokmindenre es sokmindenkire, van hogy a baratomra is de ezt is tudom magamban kezelni már annyira, hogy ne támadással vedekezzek.
Nincs onbizalmam.
Nincs hobbim.
A kulsom egyre rosszabb, bár edzem de az eves a "hobbim" (Kiskoromban dagi is voltam, megkulonboztettek,bántottak,stb.)
Emellett lusta is vagyok es elkényeztetett (volt hogy dolgozgattam, de úgy igazán soha, mar ciki is hogy apámtól kapok pénzt, de nem visz rá a lelek)
Szóval nem sokminden adott ahhoz h tudjak bármit is kezdeni magammal, az élettel. Amit eddig elértem az kisujjbol jött es most hogy többször is beletort a bicskam kihivasokba(mivel tenni kellett volna ertuk) meg kevesebb az onbizalmam. Sokszor túl vállalom magam hogy kompenzaljak, aztán az se sikerül.
Ha megis az pedig evidens, nem tudok örülni neki.
Nem mondanám igenytelennek magam legalábbis a szó szoros értelmében nem. Igénytelen vagyok abból a szempontból, hogy nem akarok fejlődni. Illetve akarok csak nem tudom hogyan kell.
Kicsit kusza lett, de a fő kérdés:
Mit csináljak hogy tudjak tenni a dolgokért?
24/L
Ez a bajod, túl sok időd van magyarázni, magyarázkodni, agyalni. Aki keményen dolgozik az ilyenkor már hullafáradt és nem agyal a gyik-on. :)
Dolgozz keményen, csinálj valami hasznosat az e-szemét gyártása helyett :)
Akkor lenne lehetőséged nem "hétköznapi" munkát végezni ha valami olyan képzettséged van ami keresett és kreativitást igényel. Az emberek többsége nem kedvtelésből végez robot munkát napi 12 órát csak más lehetősége nincs és szeretne megélni,esetleg családot eltartani.
Nagyon keveseknek adatik meg hogy a hobbijuk egyben a munkájuk is. Képezd magad olyan irányba és olyan szintre hogy felfigyeljek rád. Tudom hogy annak aki idáig üvegbúra alatt élt ez nem könnyű de eltörhet az üvegbúra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!