Ha valaki pszichiátriára kerül szuicid hajlamokkal tényleg örökre megbélyegzik?

Egyetlen hivatalos papírodra se lesz rávezetve, hogy te ott kezelés alatt voltál.

Viszont az igaz, hogy a pszichiátrián onnantól kezdve tényleg meg leszel bélyegezve.

Elmesélek egy esetet. Néhány rokon vendégségben volt nálunk, én pedig - lévén másodállásban szabadúszó programozóként tevékenykedtem - itthon, a szobámban dolgoztam. (Családi ház, szüleimmel éltem együtt.) Amikor már több órán át ezek a "kedves" vendégek olyan ordibálást produkáltak, hogy zárt ajtó mögött is lehetetlen volt dolgozni, kimentem, és mindenféle arrogancia, agresszivitás és bunkóság nélkül megkértem őket, hogy próbáljanak csendesebben lenni, vagy menjenek ki az udvarra, mert van, aki ezekben a pillanatokban pénzt szeretne keresni. (Egyébként határidős meló volt, szóval nem tehettem azt meg, hogy egy napot kihagyok.)

Ekkor lépett be két másik rokon, akik durván félreértelmezve a helyzetet azt hitték, hogy én "nekimentem" a vendégeknek, és ezért ketten erőszakkal betuszkoltak az autójukba, mondván, bevisznek nyugtatót iratni nekem. Különösebben nem akartam ellanállást tanúsítani, mert abból én jöttem volna ki rosszabbul, ha valamelyikük a dulakodásban megsérül.

Meggyőzni őket nem lehetett, de gondoltam, majd elmondom az orvosnak, hogy mi történt, aztán mehetünk, ki merre lát.

Nos, nem így történt. Nemes egyszerűséggel nem tartottak beszámíthatónak, mivel "én már jártam ott", ellenben az engem akaratom ellenére odahurcoló rokonnak minden szavát elhitték a történtek leírásával kapcsolatban. Pedig ott sem voltak az esetnél. Vizsgálat nélkül beadtak horribilis mennyiségű antipszichotikumot és nyugtatót, és bezártak egy zárt kórterembe.

És hogy mi volt az ottani "előéletem", ami miatt nem tartottak hitelesnek? Az, hogy évekkel korábban, amikor egy év leforgása alatt meghalt nagymamám, barátnőm, és kis híján az apám, önként odamentem depresszív tünetekkel.

A karrieremnek lőttek. A beadott szerektől több, mint egy hétig kába voltam, a programozói pályámat fel kellett adnom, és a történtek a reméltnél jobban megviseltek, azóta sem vagyok teljesen önmagam. (Egy laza kis PTSD.)

Ha segítségre van szükséged, magánrendelésben keress fel valaki megbízható pszichológust vagy pszichiátert!

Utolsó, ez nagyon durva. Ha tényleg így történt, kérlek, mindenképp tegyél feljelentést/indíts pert/beszélj betegjogi képviselővel! Illetve remélem, már meg is tetted! Ezeket a dolgokat napvilágra kell hozni, hogy ne történhessenek meg újra, akár veled, akár másokkal!

Kérdező: én is feküdtem már pszichiátrián. Nem került bele a papírjaimba, és mivel manapság már nem szoktam róla beszélni, nem igazán tudja senki, így megbélyegezni sem tudnak. Régebben viszont őszintébb voltam, ebből származott is némi kellemetlenségem a munkahelyi alkalmassági vizsgálaton -ez egy olyan munka volt, amihez elvileg fontos lenne a pszichés egészség. Végül azért alkalmasnak találtak :)

Tehát szerintem nyugodtan kérj segítséget. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy egyből a pszichiátriára kellene menned. Úgy gondolom, első körben pszichoterápiára lenne szükséged, nem feltétlenül gyógyszerre. Az utolsó jól mondta, magánorvoshoz, vagy pszichológushoz menj! Először inkább a pszichológust ajánlanám -leginkább olyat keress, aki nemcsak segítő beszélgetést tart, hanem egy konkrét pszichoterápiát is. Ha ez mégsem segítene, akkor jöhet szóba a pszichiáter ill. a pszichiátria.

Gyógyulást kívánok!