Mi a helyes döntés ilyen helyzetben, pszichológus?

Úgy érzem, hogy szerelmes lettem a pszichológusomba. A pszichológusom nem betegként kezelt, hanem mintha a lelki társam lenne, mintha gyerekkorunk óta ismertük volna egymást. A terápia sikerrel járt, majdnem teljesen felépültem, talpra állított. Mostanra már a terápia utolsó fázisában vagyunk, a leválásnál/leszoktatásnál tartunk, de ez a személy másfél évig az életem része volt, talán szerelmes lettem.

Mit tegyek? Azonnal hagyjam ott és felejtsem el? Nem fordul át a terápia negatív irányba, ha tovább hitetem magam? Vagy inkább tudassam ezt az állapotot a pszichológusommal?

Történt már veletek ilyesmi?