Van bárkinek bármilyen tapasztalata nárcisztikus személyiségzavaros emberekkel?

1. válaszoló: szüleim, de a tesóm is jó úton halad afelé.

2. válaszoló: egy malignáns nárcisztikust jellemeztél. Igen, nagyon sokan vannak.

Jah, nekik is megvan a keresztjük. Az általad felsoroltakon kívül traumatikus múlt (gyermekkort egyáltalán nem tudják felidézni emiatt általában), folyamatos szégyenérzet, és extrém könnyen megsértődnek: aztán teljes erővel támadnak, ha ez bekövetkezik. Viszont csak akkor van baj, ha a mentális önvédelmed gyenge, és/vagy tud a gyenge pontjaidról.

Mivel nincs valami sok empátiájuk, ezért nem tudják, mit tesznek az emberek életeivel. Nem tudnak beleérezni.

Ami engem a leginkább bosszant az az, hogy milyen jól megjátsszák magukat. Áldozatoknak látszanak, kis elesett lényeknek, miközben ők a vadászok. Ők vadásznak náluk gyengébb emberekre: de aki teljesen egészséges, és helyén van az önértékelése attól távol maradnak.

Engem áldozatnak neveltek, miután nemet mondtam arra, hogy olyan legyek, mint ők, vagy pontosabban: hogy a kiterjesztésük legyek. Az nem én lettem volna, és onnantól (12-13 éves koromtól) én testesítettem meg az összes negatívumukat, és elhittem, hogy rossz ember vagyok. Folyamatos bűntudatom volt emiatt (a semmiért). Egy áldozatot neveltek belőlem, kb. egy szolgát, fakír életvitellel.

Illetve ez lenne a sorsom, ha hagynám. Dolgozom az ügyön, jó lenne, ha lenne egy aktív közösség itthon ebben a témában.

Viszont most már kapásból felismerem őket. Azt javaslom, hogy legyünk könyörületesek velük. Idegesítőek, tudnak ártani, de szenvednek belül, még ha ezt próbálják is titkolni. A mentális önvédelem az, ami nekem bejött, azóta csak kis pattogó embereknek tűnnek.