Szeretnék újra vidám lenni, de úgy érzem tönkrement az életem. Más is volt ilyen helyzetben?
22 éves vagyok(F), sajnos totálisan elvesztettem az életkedvem.
Egyetemista vagyok lelkileg eléggé megvisel, mivel értelmét nem látom tanulni.
Mások, akik elmentek szakközépbe, azoknak van életük, elmehetnek szórakozni, nincs rajtuk nyomás és teher, összességében élik a fiatalkorukat. Ez nekem nincs. Nagyon bánt, hogy tanulnom kell, nincsen se pénzem, se autóm, se barátnőm, semmim se.
Persze, barátnő.... nagyon sokszor próbálkoztam, még esélyt sem kaptam senkitől se.
Lassan letelik fél életem, de sajnos nincs örömöm.
Egészségem kezd tönkremenni, kialakult egy szívritmuszavar, ami elvileg idegi alapon történt. Sokszor voltam orvosoknál vizsgálaton, nincs elvileg szervi bajom.(Többször is ajánlottak pszichológust)
Régen sokat sportoltam, de hát ezt is sajnos fel kellett adnom, ami szintén nagyon bánt.
Nem tudom mi tévő legyek. Azt se tudom, hogy lesz-e még valaha életem és bármi örömöm, mert úgy érzem, egyre rosszabb lesz minden.
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi az, ami a legjobban bánt, akkor azt mondanám, hogy nincs és nem is volt még ennyi idősen barátnőm. Valljuk be, valami nagy gond lehet velem, mert azért elég ritka az ilyen.
Van valami, amiben bízhatok? Tanuljak? Elmenjek hétfőn egyáltalán iskolába? Vagy mit tegyek?
szia! miért mentél egyetemre? valamiért csak ott kötöttél ki. Eszed is van, másképp nem is sikerült volna.
családi nyomás, saját akarat,.... ?
Szereted a szakot ahová jársz?
22 évesen nincs barátnőd. éééés????
szerinted vesztettél valamit?
Te azokra "irigykedsz", akik szakközépbe mentek, mert szerinted Nekik van életük.
kérdezd már meg Őket!
Nem az egyetemista lét az oka az életkedved elvesztésének, hanem az, hogy normáknak akarsz megfelelni.
Felelj meg magadnak! szeresd magad olyannak amilyen vagy, élvezd a fiatalságodat, ami nem csak akkor tuti ha bulizhatsz, nőket kerülgetsz.
Számtalan nagyszerü dolog léteszik, amiben ki lehet teljesedni.
Milyen szakra jársz?
és persze hétfőn menj suliba!!! üdv. Edit
Egyetemre nem szülői nyomásra jöttem, de nem érzem jól magam. 4. félévben vagyok, turizmus-vendéglátás a szakom.
Mérnök szerettem volna lenni, csak féltem, hogy azt nem tudtam volna elvégezni.
Nem akarok pincér és recepciós lenni...
Igen, szerintem sokat vesztettem, hogy nem volt barátnőm. Nem csak a szex, de barátnővel közös programok, stb. Rettentően hiányoznak, plusz az a fajta szeretet is(szerelem)
Attól félek, hogy nem marad már normális lány és egyedül maradok egész életembe. Főleg úgy, hogy még szép emlékeim sincsenek.
Olyan különcnek érzem magam, hogy nem volt barátnőm, szerintem elég gáz is.
Én csak be akarom fejezni mielőbb az egyetemet és élni szeretnél. Fél életem ráment erre az egészre. Elég szomorú vagyok miatta. Más fiatalok, akik annyi idősek vagy fiatalabbak, mint én már autójuk van, állandóan bulizhatnak, szórakozhatnak. Sajnos nekem egyik sem jár ki.
De azért köszi.
Most nekik jobb, de később jó eséllyel fordítva lesz, erre gondolj!
Járj minél többet társaságba, a társkeresést ne erőltesd, majd betoppan a nagy Ő, ha akar :-)
Én hétfőn természetesen elmész a suliba.
Kedves kérdező!!!
csomo mindent irtam már Neked.már nem is válaszolsz rá :(
ugy látszik eldöntötted végleg, hogy feleslegesen tetted fel a kérdést
"VAGY MIT TEGYEK?"
gondolom már el sem olvastad amit irtam :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!