Szerintetek kell szakmai segítséget kérnem megint?

Hánytatom magam, nem akarom, már gyűlölöm, de egyszerűen nem tudom letenni. Minden áldott nap eldöntöttem, hogy ma nem és az elmúlt kb másfél év alatt a leghosszabb idő 4nap volt. Nagyon sokszor hányok és egyszerűen rosszul vagyok magamtól, fáradt vagyok hozzá mégis muszáj enni, még ha nem is vagyok éhes.. Tudom, hogy ez bulímia.. Nem akartam orvoshoz menni, mert régebben még anorexia miatt sokat kezeltek és tényleg utálom a kórházakat.. De nem szeretném hogy bajom legyen.. Direkt szedek vitamint (már ha bennem tud maradni.. de igyekszem pl akkor bevenni amikor nagyon fáradt vagyok mert akkor nem kezdek el talán enni utána.. káliumot, b komplexet stb.., hogy legalább valahogy védjem magam, mert tényleg nem akarok meghalni.. de edzek rendszeresen és mindene gyéb területe rendben van az életemnek, csak ez nem..

Ha képes vagyok 1-1napig nem hányni, akkor nagyon boldog vagyok és ezerszer szebbnek érzem az életem és nem is értem, hgoy miért nem álltam le előbb, de... utána újra jön a kényszer, mert elkezdek félni, izgulni, stresszelni.. Néha félálomban felkelek és kb még magamhoz sem tértem igazán már olyanokat eszek, amiket alapesetben nem ennék meg.. persze ezután félek, és bűntudatom van..

Volt hogy direkt nem hányhattam ki amit megeszek "büntetésként", hátha ez beválik.. De rosszabb lett a helyzet tőle..

Valaki ötlet?

Esetleg hasonló cipőben?

Teljesen kivagyok.. És merre kereshetek segítséget OEP támogatásra? Érdemes egyáltalán?