Ha már csak az álmaim boldogítanak - gyűlölök felébredni belőlük - akkor azt jelenti, hogy elbuktam és valószíűleg meg fogok dögleni?
Egy ideje - hetek, talán pár hónap is megvan - nem nagyon van semmi boldogságom. A régi dolgok eltávolodtak, sok dolog megszűnt, az emberek elhagytak vagy utálnak - újakkal nem tudom hogyan kellene kapcsolatot létesíteni. Az utolsó aki elhagyott az az exem volt, még a tél közepén. De ez is inkább folyamánya volt a folyamatnak és nem kiváltó oka (nehogy félreértsétek).
Sajnos minden reggelem hasonló. Rosszul ébredek - nem tudom hogyan fejezzem ki ezt az érzést - a vágy, a remény és a csalódottság keveréke. Vágyakozás vissza oda ahol voltam, remény, hogy talán élőben is lesznek ilyen érzésem és csalódottság, hogy csak álom volt... És vissza a mindennapok szürkeségébe. Félelemmel teliek a napok. Reménytelenek, sokszor kínoz fejfájás. Nem látok a jövőben megnyugtató dolgokat, nyugtalanítót viszont rengeteget. Ez az a bizonyos "a jó nem garantált, de a rossz az nagyon is".
Mik is ezek az álmok?
Álmaimban szerelmes vagyok néha. Elképeztően jó érzés - élőben nem volt még rá módom, egyszer voltam majdnem az még 2013 decemberében - életem ritka jó időszakainak egyike - de az sem volt ilyen jó. Álmaimban hihetetlen - élményszerű az egész. Száll a lelkem, boldog vagyok és... olyan érzések ezek amikre most épp nem látok lehetőséget sem az életemben. Túl "szar" vagyok vagy nem tudom.
Vagy épp megtalálok olyan dolgokat amiket amúgy is keresek álmaimban. Vagy körbevesznek régi barátok és a suliba megyünk, békésen ahogy régen is, viccelődik a tanárnő, elvagyunk...
De van hogy halott rokonokkal találkozom és beszélgetek. Van hogy a saját életem szebb változatába kerülök. Van, hogy repülök a város felett.
Persze vannak "rossz" álmaim is - de ezeket is élvezem. Érdekesek, izgalmasak. Az élet nem az. Itt minde olyan nehézkés, semmi nem zökkenőmentes, ha akarsz valamt akko vagy 1000 dolgot kell teljesíteni előtte, engedélyek meg mindenki beleszól... Álmokban nincs félelem. Nincsenek felesleges összefüggések, eltűnik a paranoia és a félelem amit a logika okoz.
Nem tudom mi lesz velem. Egyre inkább szakadok el a világtól. Kapcsolataim egyre gyengébbek, logikám fénye megkopóban, olyan vagyok mint egy függő. Álom-függő. Várom az újabb álmot.
Sajnos itt sem tudok olyan szépen fogamazni mint hajdanán. Régen átláttam az életem és volt egy rögös irány. Szétcsúszott az egész.
A halál hasonlíthat arra, hogy örökké az álmokban maradsz? Sajnos reggelente gyakran ébredek ezzel hogy "ott akartam maradni..." és még sírni is tudok emiatt. Szánalmas ez utóbbi.
válasza:Marha sok energiát pazarolsz a semmire, aztán csodálkozol, hogy nincs semmid. Emeld fel a popsidat, menj el önkénteskedni, csatlakozz gyerekeket segítőkhöz, állatmenhelyhez, erdőkben szemetet szedőkhöz, bárhova. Ezzel egyszerre lesz hasznos az életed, illetve nem várt módon bővíted az ismeretségi körödet.
A többi panaszod merő kislányhiszti. Nincs olyan, hogy majdnem szerelmes, nincs olyan, hogy lehetetlen, olyan van, hogy önismeret híján nem megfelelő emberekkel randizol, meg hogy lusta vagy és inkább otthon rinyálsz, mint tennél valamit a boldogulásodért.
válasza:Pontosan értelek, mert egy ideje én is így vagyok. A párom elment külföldre dolgozni, közben tragikus halál is történt a családban. Régebben is élveztem az álmaimat, de azóta még jobban élvezem, és néha reggel nem akarom kinyitni a szemem mikor felébredek, mert még kicsit ott akarok lenni. Engem nem zavar, mert úgy vagyok velük, hogy a testi dolgokat is végeredményben az agyban érzékeljük, így az álmot is, ezért nem csinálok belőle problémát, hogy jelenleg az alvást jobban élvezem, mint az ébrenlétet. Persze ettől még igyekszem a napjaimat normálisan átélni, mert az álmokat nagyban befolyásolja a mindennapi élmény.
Te már lehet kezdesz kicsit depressziós lenni, de meg kell értetned magaddal, hogy ez csak egy tünet, és csak rajtad múlik, hogy élvezed -e az életet, vagy sem. Most jön a tavasz, a megújulás, menj ki kicsit a természetbe, és próbáld meg észre venni a valós dolgokat. A rügyedző fákat, bokrokat, a pici aranyos kis virágokat, érezd a jó levegőt, a kikelet illatát.
válasza:"Látom itt is nagyon rendes mindenki... Újabb igazolás."
Tényleg nagyon sértő, hogy azt írjuk, ne fekve várd a csodát, hanem tegyél magadért valamit. Újabb igazolás, hogy itt minden világfájdalmas panaszt csak az unalom szül, mert rettentő mód fel vagytok háborodva a munka említésétől. Segítsen beteg gyerekeknek, vagy kivert kutyáknak a halál, az, neked otthon kell depizned 😃
válasza:A konyvirast teljesen komolyan gondoltam, nem sertesnek szantam. En magam is kiirok olykor dolgokat. Elkepzelek alomszeru szituaciokat magammal es keszitek belole novellat.
Probald ki. De tenyleg.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!