Mik ezek a tini posztok a fészbukon hogy ami nem öl meg az megerősit meg ehhez hasonló hülyeségek? Mi is ilyen hülyék voltunk 35 évvel ezelőtt? 50.
Mert szegények nem tudják, unalmukban mit posztolgassanak, meg hogyan sajnáltassák magukat.
Szánalmas, ezek nem tudják, mi a fájdalom, meg az elhagyottság, magány, terror és árulás.
Akik pedig tudják, általában NEM posztolgatják, hanem magukban emésztik.
Bonusz! Ez egy 15/L.
Komolyan mondom kiakadtam.
Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. .. S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!
Még mielőtt feldühít az, hogy MINDEN kamasz csak hiszis, és fogalma sincs az életről, vázolom az én 15 éves koromat. És nem azért, hogy nekem milyen rossz volt, hanem hogy volt ellenpélda.
Napi szintű iskolai bántalmazás tanárok, iskolatársak részéről már négy éve. Szexuális zaklatás tanár részéről. Cyberzaklatás. Bíróságra járkálás az említett tanár miatt. Napi szintű gyerekbántalmazás. 4 év után jöttem rá, hogy nem az én hibám, hogy anyám két órán keresztül hord el üvöltözve mindenféle semmirekellőnek és hasznavehetetlen csicskának, miközben én álomba sírom magam, de még mindig nem tudtam felfogni, anyám miért nem szeret. Apámat nem érdekeltem, és mindenben anyám pártját fogta. Akkor 4 éve voltam depressziós, 4 éve szorongó, 4 éve üldözési mániás és 3 éve voltak öngyilkossági gondolataim. Az akkori terapeutáim gyakorlatilag első pillanattól kezdve eltemettek. 13 évesen diagnosztizáltak egy olyan betegséggel, amiből már nem fogok kigyógyulni. 9 évesen vesztettem el nagyon közeli rokont, nagyon fiatalon. 14 évesen tudtam meg, hogy az egész életem egy B terv. És számtalanszor vágtak át, aláztak meg, publikusan is. Tovább is van, mondjam még?
Lehet, hogy én vagyok alien, de nekem a tizenpár éves ismerőseim közül van, aki felelősen tudja használni a Facebookot, míg negyvenes-ötvenes ismerőseim között is van olyan, aki napi átlagban 5-6 kvízt megoszt. Igen, biztos vannak felelőtlen tinik, de hogy mindegyik az lenne, kicsit túlzás.
Visszatérve a kérdésedre, szerintem ezek lehetnek az okai:
1) Keresik magukat, próbálnak véleményt formálni, ahogy mindannyian csináltuk ennyi idős korunkban. Van, aki a haját festette be fura színre, van, akinek rocker korszaka volt, van, aki pocsékul öltözködött, és van, aki posztolgat, mert a csodálatos modern technika már ezt is lehetővé teszi.
2) Szeretnék elnyerni a korosztályuk tetszését. Ugye ebben a korban nagyon fontos, hogy kinek másokhoz képest miből mennyi és milyen menő van. Pl. gyűjtemények, ruhák, telefon, és most már Facebook like-ok is... Az idézetek meg valljuk be, elég népszerűek.
3) Szeretnék bebizonyítani, hogy ők is valakik. Talán főleg azért, mert a nagy és okos felnőttek mindig leszólják őket, hogy kicsik, ne szóljanak bele semmibe (de lehetőleg a háztartást már elláthatnák, mert ahhoz már elég nagyok), erre szeretnék megmutatni, hogy tessék, nekik is van véleményük, ők is tudnak éretten gondolkozni.
4) Mert elhiszik, hogy igaz, és gy érzik, hogy ezt másnak is látnia kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!