Lehetséges, hogy a borderline személyiségzavar lenne a válasz minden problémámra?

Nem olyan régen találkoztam ezzel a kifejezéssel.Eléggé elmélyültem a témában, és megdöbbentet amiket olvastam erről a mentális problémáról. Szinte minden amiket olvastam illik rám, és ez ijesztő, de egyben kicsit megnyugtató is, mert magyarázatot kaptam sok mindenre magammal kapcsolatban.Kitöltöttem pár másik tesztet, mielőtt egy borderline kérdőívet is kitöltöttem volna. Szerencsére kizárt, hogy depis lennék, vagy szorongásom lenne, az nagyon minimális nálam, és nem vagyok skizofrén sem. Viszont a BPD-tesztből 60 pontszám jött ki nekem a 60-ból. Nagyon ijesztő, most akkor segítségre lenne szükségem? Mit csináljak, ha rendes pszichológushoz, aki komolyan is foglalkozna velem, nincs lehetőségem elmenni? És abszolúte semmilyen segítséget nem kérhetek a családtól sem. Szarnak rám, pedig korábban számtalanszor kértem segítséget, de nem érdekeltem őket eléggé ahhoz hogy ember számba vegyenek. 5 éve vagdosom magam, de olyan jó vagyok a titkolózásban,rejtegetésben, hazudozásban, hogy észre sem vették eddig. anyámnak ugyan egyszer-kétszer feltűnt pár sérülésem, de a legbénább, irracionális választ is benyalta rá magyarázatképpen. Az életem pár hónapja maga pokol. semmi nincs, elhagyott mindenki aki valaha számított nekem, és emiatt egyre rosszabbak a mindennapjaim, folytonossá vált az üresség érzet, motiváció hiánya, a vagdosás, a dühkitörések, néha vannak semleges napok, akkor megvagyok, de aztán jön a zuhanás. Nem akarok meghalni, de a vagdosást sem tudom abbahagyni. csak az maradt nekem. de nem számíthatok senki segítségére sem a családomból. a szüleimet is gyűlölöm, minden miattuk van, az ő hibájuk, hogy olyan lettem, amilyen.

22/l