Halott a lelkem? A beleőrülés peremén?

1 éven át harcoltam neten egy borderline lányért ő beállìtott gyógyszerekkel és diagnosztizált is.Akkor együtt volt egy bipolár,border fiúval 2 éven át a kapcsolatuk 1.évében léptem be a lány életébe. 1 éven át minden nap skypoltunk, kivéve ha a párja szabadnapos volt akkor facebookon tettük ugyanezt. Elkezdtünk többet érezni egymás gondját baját egymásnak mondtuk el.Kicsinálták egymást a fiúval idegileg.Nagyon messze laktunk. Egy közös ismerős szülinapja tervbe jött,és kitaláltuk hogy akkor találkozunk.A szülinap előtt egy nappal találkoztunk, kb első pillantás. iszonyat ment a kémia. Egymásra néztünk első nap, és azt mondta érezlek ott bennt. Felmentünk hozzájuk és megtörtént. Jó magam mentálisan egészséges vagyok nagyjából. Összejöttünk. Utána lejött hozzám nyaralni minden tökéletes volt iszonyatosan jól éreztem magam konkrétan szerelmes lettem. Utána hol náluk hol nálam voltunk minden tökéletes volt azt leszámítva hogy a volt párja folyamat bántotta szavakkal,meg rondákat mondott rá. Győztem vigasztalni ugyanis őt is szereti. Az első hónapban megcsalt vele. Megbocsátottam. Mondtam elhagyom,de sírt és könyörgött hogy ne,mert elveszíti a legjobbat. Oké megbocsátottam. Túl is léptem a dolgon. Utána 4 hónapig minden tökéletes volt azt leszámítva hogy a fiu bántotta tovább folyamat és lerombolta az önbizalmát..győztem visszahozni mindenben mellette álltam vigasztaltam, nevettünk isteni szeretkezések, minden.Boldogság a felsőfokon balcsiztunk bor fesztivál mozi minden volt.Volt mikor menten és úgy ölelt és szorított és mosolygott el sem akart engedni.Aztán nemrég mikor nálam volt elrontottuk de főként én. Adott frontint (0,5mg) 2 darabot én meg elvettem még 2 skippát,és iszonyat berugtunk. Elővette a pengét,belementem újabb hiba elkezdtem magam keményen szabdalni de úgy kész voltam hogy kb nem is vágtam mivan. Ő csak nézte ahogy vágom magam,aztán kérdeztem te nem? Igent mondott de úgy hogy én vágom meg de nagyon kész voltunk iszonyatosan. Megvágtam onnantól képszakadás. Pszihiátrián keltem fel és másnap mesélte össze vissza beszéltem és idegösszeroppanást is kaptam mert anyukám nem foglalkozott velem egész életében meglopott,hasonlók a nevelőapámat választotta helyettem pedig van iskolám mindenem. De 10 éves voltam akkor is a nevelőapám volt neki a fontossab le se.... Mikor tudatomon kívül voltam úgy felidegesített és felszakította a sebeimet hogy összedőltek az idegeim. Másnap a lány apukája jött értünk el a pszihora. Én haza és ő is haza..azonnal mert az anyukája hazavitette rögtön. Este írt nekem mikor hazaért hogy amint jobban leszünk mehet tovább addig szünet. Aztán másnap írt hogy nem kell szünet mert annyira szeret és kötődik hozzám.Oké mondom akkor mehet tovább mondta igen. Hozzáteszem 4 hónap alatt mindent megadtam sosem voltam szemét, mindig kedves voltam pánikrohamaitól elkezdve a gyűlöletében mindenben ott voltam mellette. Aztán másnap mondta hogy megy fel hozzá az exe állattápot vinni oké bíztam benne de már akkor vert az ideg. Iszonyat imádom. 4 órára eltűnt. Aztán felhívott, mondom mivan? Lassú beszéd fáradság minden. Kérdeztem megcsaltál? Azt mondta nem csak állatkaját adtak az állatoknak és lépett is az ex. Aztán másnap kihúztam belőle, megint megtette velem. Idegbeteg lettem hogy ezek után hogy tehette meg amikor ennyit tettem érte. Megmondtam csalódtam benned. Sikított és nagyon szarul lett rohama lett. Én befordultam,a szerelmem a legjobb barátom és a lelki társam is egyben. Aztán másnap mondta lesz szalagavatója ja igen előtte azt mondta hogyha kell letérdel hogy megbocsássak és megint könyörgött:"(. Megbocsátottam megint bas...ameg. mert annyira szeretem. Feltétel nélkül sajnos. Visszatérve. Kérdezem meghívsz? Válasz nem tudom, olyan rosszul voltam idegileg hogy ráraktam és neki álltam sírni és oltogattam össze vissza. Másnap felhív..még én kértem bocsánatot. Azt mondta amiért rátettem a telót már tuti nem hív meg..elkezdtünk veszekedni és mondta megy aludni mondom igen mindig mikor valami van menekülsz aludni. Kiakadt hogy hogy merem bántani a betegségével. Oké. Másnap írtam neki elhagylak mert csak bántalak szavakkal már. Könyörgött beállítottam magam rossznk a szemébe hogy ne érezze annyira és hogy a bordere miatt ne forduljon úgy be. Könyörgött ne, megbocsátottam ezt is érted???? Aztán begurultam még ő szakított írtam neki mindenemet elvettél. Aztán felhívtam hogy megcsaltál,átb....l,hazudtál. Kiborult hogy ez ő? És bocsánatot kértem.. azóta nem ír max akkor egy két szót ha én is. Küldtem neki a szerelmes képeinket mindent le se sza.ta. Aztán írtam hogy oké akkor nem zaklatom tovább. Nagyon hiányzik és olyan mély nyom van bennem hogy csak sírni tudok és nem tudom mit tegyek nagyon hiányzik..előre is köszönöm bordereknek örülnék.Ja és már a régivel kavar kb elfelejtett és a szemétbe dobott.Azóta halott vagyok. Minden élő gondolatom felé irányul és kegyetlen.