Hogyan gyógyulhatnék ki a depressziómból? Miért nem fogadnak el az emberek? Megköszönném ha vki válaszolna, azt zöld kézjellel jutalmaznám

Őszintén, kit érdekel egy magát folyton sajnáltató, kedvtelen, életunt ember? Hát, senkit!

Keress jó szakit, gyógyulj meg, és utána ismerkedj.

És a srácok sem véletlenül nem találkoznak veled újra, kiszűrik, hogy csak lehúznád őt érzelmileg, ami kell a fnének.

kezdem unni ezt a depresszióval való dobálózást...a depresszió egy komoly mentális betegség, neked olyanod nincs, csak lusta vagy és életunt

a szorongásodat kezeltesd pszichiáternél és menj el dolgozni!

[link]

[link]

Pedig a munka jót tenne neked. Mit csinálsz ha tényleg egyedül maradsz ki fogja fizetni a kaját, szállást stb..

Munkában plusz megismerkedhetsz új emberekkel, barátokat szerezhetsz.

Ha nincs szakmád akkor legalább tanulni menj el valahová.

Kedves kérdező!

Igazából nem is vagy te depressziós. Tudod az egy súlyosabb betegség, és magad meg se tudod állapítani, hogy az vagy. Így neked nincs szükséged sem pszichiáterre, sem pedig gyógyszerre. Arra lenne szükséged, hogy összekapd magad, és mennél emberek közé. Tudod, ha társaságba vagy, nem várhatod, hogy a többiek csináljanak neked jókedvet. Részt kell venni a mulatságba, és nem csak nézőként...

Drága Kérdező!

Nehéz így látatlanban megmondani a "tutit", de a jobb hangulatod érdekében:

-dolgozz, a munkaterápia jót tesz a léleknek, pénztárcának

-keress hobbit, alkoss- köss, üvegfestékezz, ékszereket gyárts, dekupázsolj. (stb) (Bár elfogadom, ha ezekhez nincs türelmed, kedved, mert van az az embertípus)

-tarts állatot!

-önkénteskedj! Idősek otthonában, beteg gyermekeknél, hajléktalanoknál.

-jógázz! Közösségben is jó, új kapcsolatokat építhetsz

-edzőterem! Az is dobhat a szociális életeden

-főzőtanfolyam vagy valami egyéb szakkör...

Ja és! Nagy közhely, de valóságos: amíg magadat nem fogadod el, a környezeted sem fog! :)

Fel a fejjel!