Szerintetek menjek el orvoshoz? Ti mire gondoltok?

Nem csak külső szemmel, de magamon is tapasztalom azt, hogy furcsa viselkedésem van, nehezemre esik bárkinek a szemébe nézni, csendes is vagyok. Nehezen döntök, gondolkozok, nehezen koncentrálok, folyton azt érzem akadályokba ütközök. Társaságba nem merek megszólalni, ilyenkor folyton nő bennem a feszültség. Mindennap végén próbálnám a szüleimnek azt mondani hogy minden rendben volt mai is, ilyenkor kicsit könnyezek, de akkor azt mondom, hogy belement valami a szemembe.. Nem akarom velük ezt egyáltalán éreztetni, azt ahol nem lát senki el kezdek sírni. Van, hogy azzal vidítom fel magam, hogy elgondolkozok a múltban mi történt vagy ami rossz volt, hogy csináltam volna helyesen. Régi ismerőssel ha találkozom, azzal tudok nevetni a múlton, de a jelenbe képtelen vagyok jó pillanatokat teremteni. Nehezen illeszkedem be, ez kiderülhetet abból, hogy társaságba szótlan vagyok. Mostanában egyre több az öngyilkos gondolat, ennyi ítélettel körbevéve.