Valószínűleg körülírt szociális fóbiában szenvedek, mi a teendő?

Sajnos ismerős, nekem is ilyen problémáim vannak. Fordulj szakemberhez, ő tudja igazán hogy milyen kezelésre van szükséged.

Kitartás, és jobbulást kívánok!

Átmentem én is ugyanezen mint te. Két választásod van.

Mehetsz dokihoz. Nyugtatót fog felírni ami hatásos a problémáid kezelésében. Könnyebb lesz a szociális életed. Viszont nagyon durván rászoksz. Volt szerencsém nyugtató (Frontin, Rivotril) elvonáshoz, olyan szintű tüneteim voltak, hogy a falat kapartam kínomban, testileg lelkileg komolyabb fájdalmaim voltak mint bármi mástól. Tedd ezt mérlegre. Ha azt gondolod, megéri, (én így döntöttem sajnos) akkor legyen így.

Egyébként meg van a másik út, hogy kőkeményen szembe nézel a félelmeiddel, sőt direkt keresed azokat a szociális helyzeteket amiktől félsz. És szépen lassan (sajnos nagyon lassan) egyre könnyebb lesz. A végén megtalálod a társaságod és a fiatalságod legszebb évei következnek. Ez a betegség legyőzhető, minden egyes lépéssel, mikor megszólalsz új emberek előtt, mikor megírod a tesztet stb. közelebb kerülsz a gyógyuláshoz.

Hajrá! :)

Az előzőnek: Én nem hiszek benne, hogy a szocfóbia legyőzhető. Legalábbis a komoly, erős szocfóbia nem. Én 30 évet éltem vele (eddig), számtalan alkalommal erőszakoltam magam szociális helyzetbe, hogy "szokjam" a dolgot, hogy jobb legyen, de soha nem lett jobb. Sőt. Egyre rosszabb. A 20-as éveim elején is rossz volt, de akkor még tűrhető, azóta egyre rosszabb... most már eljutottam arra a pontra, hogy rájöttem, jobb már nem lesz soha. Vagy rosszabb lesz vagy marad ugyanolyan, de ebből a gödörből kimászni nem lehet.

Persze ha vkinek csak nagyon enyhe fóbiája van, rajta biztos lehet segíteni. Akár gyógyszerekkel, akár terápiával, akár a kettő ötvözetével. De ha már attól sírhatnékja támad valakinek, mert két kiló kenyeret kell kérnie a közértben.... na ott már semmi nem segít. :((

Nem pszihológus hanem pszihiáter kell.

Ezeknek a szorongásoknak az agyban végbemenő kémiai válltozások a felelősei illetve az ezeket kiválltó régebbi mentális sérülések.

23 éves leszek kb gyerek korom óta félek az emberektől. Apám miatt a férfiaktól (piás szemét volt) a kövérségem amiatt és a suliban való csúfolásért pedig még jobban mindenkitől.

Voltam már pszihiátrián amiatt hogy elegem lett ebből deprisszióba estem és elment a kedvem az élettől.

Kaptam xanaxot meg antidepresszánst és külön sziófóbiára való gyógyszert SCIPPA.

És jobban lettem tőle mentálisan de a mellékhatások rosszak voltak.

Szóval azóta nem szedem.

Valamennyire most együt tudok "élni" ezzel a dologgal. Van munkám de azon kivül nem megyek sehova, nincsenek haverok nincs batártnő.

Még bankba sem merek menni pedig kéne intézni pár dolgot. Most net illetve videójáték függő vagyok nem pedig alkoholista xanax függő vagy egyéb.

Ez sem jó de most ez van.

Aki azt mondja nézz szembe vele nem tudja milyen ez.

Kitartást.

Én tegnap jöttem rá, hogy ebben szenvedek. Na meg a Mr. Robot nevű új sorozat világított rá a sok hasonlóságaival.

De tényleg nincs egy ütős megoldás erre a problémára? :O

Megoldás alatt egy végleges megoldást értek, amely 100% kihoz ebből a betegségből... na jó elég a 99% is. :D