Szerintetek ADHD-s (hiperaktív) vagyok? Kérem, hogy csak azok válaszoljanak, akik jártasak a témában!
31 múltam, és számos, furcsa "szokásom" hátterében könnyen lehet, hogy ez a dolog áll. Sorolom a rám szinte mindig jellemző "tüneteket":
- Mindent szeretek sebesen elvégezni: gyakran csinálok egyszerre több dolgot, valahogy "hatékonyabbnak" érzem magam tőle, akkor is, ha nincs semmi értelme sietni. Egyfajta virtuozitásnak tekintem.
- Vagy belemélyedek valamibe, és ideges leszek, ha kizökkentenek belőle, vagy képtelen vagyok rákoncentrálni: parancsszóra nagyon nehezen megy a munka, bármi mást szívesebben csinálok olyankor. Máskor, ha "benne vagyok", még enni is elfelejtek.
- SOHA nem unatkozom. Az olykor előfordul, hogy több dolgot csinálnék szívesen, de nincs türelmem egyikhez sem.
- Hajlamos vagyok a feledékenységre: számomra is fontos dolgok egyszerűen kiesnek a fejemből (leginkább időpontok, vagy valamilyen folyamat egy részlete). Az is gyakori, hogy valamit leteszek valahová, és aztán percekig nem találom (majd ráakadok egy abszolút illogikus helyen).
- Szinte mindig csinálok valamit. Rengeteg dolog érdekel, több szálon futó házi "projektjeim" vannak. Gyakran előfordul, hogy valamibe beleszeretek, éjjel-nappal azt csinálnám (pl. mint egy művész egy képét), de aztán valahogy másba fogok, és az előző valami már csak alig érdekel. Ez nálam teljesen természetes és megszokott jelenség.
- Hadarva beszélek, szintén a "hatékonyság" miatt. Sajnos olykor jellemző rám a türelmetlenség, hétköznapi helyzetekben is, de ezen már sokat csiszoltam.
- Elég lobbanékony természetű vagyok, igazságtalanság esetén azonnal felforr az agyvizem. Relatíve hamar válok idegessé, de hamar is csillapodom le. Elég jól el tudom választani az idegesítő valamit a környezettől, vagyis nem jellemző, hogy máson vezetem le a dühömet.
- Néha nehezen alszom el, illetve éjjel gyakran felébredek. Előfordul, hogy "feszültnek" érzem magamat, és csak némi fizikai aktivitás után alszom el (akkor viszont szinte azonnal, "mint a bunda"). Vérnyomásom eddig mindig rendben volt.
Gyerekként autizmus gyanúja merült fel, hiperaktivitás nem. Gimnazista koromban nem ment a tanulás, nem is érdekelt, emiatt sokat lógtam órákról. Autizmusra utaló jelek az esetemben szerintem most nincsenek.
Mit gondoltok?
válasza:Őőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő
Úram maga figyelemzavaros.
Lenne pár kérdésem!
Amikor beszélnek magához, megesik-e esetleg jó gyakran ráadásul, hogy bár hallja amit dünnyögnek ott magától 1cm-re, mégse érti? Aztán mikor vissza kérdez, és elmondják újra, olyan érzés, hogy, JAJJ IGEN!!! És már emlékszik is, hogy elsőre is értette, de közben meg megsem!
Hagy el dolgokat?
Jár keze-lába, matat mindig, stb.?
Szeret-e sokat beszélni?
Bír-e pár perc csendet tartani olyan társaságban, akiket nem gyűlöl?
válasza:BTW a figyelemzavar elég sok hasonlóságot mutat az autizmussal, így az, hogy ennek a gyanúja merült fel annak idején, amikor a magyar orvosok még csak jó formán, hallani sem hallottak az adhd-ról csak megerősíti ezt.
A tüneteket, amiket felsorolt (ezentúl szerintem tegeződjünk), mind erre utalnak, ellenben így leírva, ez még kevés. Értem ez alatt, hogy ez így enyhe relatív, de biztos vagyok benne, hogy vannak ott egyéb tünetek is, csak esetleg nem tudod, hogy ez az.
Az adhd nagyjából 50/50. 50% jó, 50% kevésbé. Ne csüggedj emiatt, semmi gond! Sőt!
Ha gondolod írj, én nagyjából 5-6 éve kutatom a témát, mert felnőtt koromra rájöttem magam is, hogy ez lehet sok érdekességért a ludas, de mivel nekem pénzem nincs a normális dokikra, az ingyenes meg lese szarja, így magam olvasok a témában. Segíthetek talán 1 keveset.
Köszönöm a gyors és értelmes választ.
Igen, előfordult, hogy másodszorra értettem csak meg magyar nyelvű mondatokat. De ez évek óta nem jellemző, és azzal kötöttem össze, hogy töltöttem gyerekkoromban 2x1 évet külföldön, és ott ez gyakran előfordult. Így azzal intéztem el, hogy "az agyam nem állt még vissza".
Egyébként délután még mélyebben utánaolvastam a témában idegen nyelven is (kicsit több a szakirodalom), és több forrás alapján az erősödött meg bennem, hogy a figyelemzavar erősebb (zajérzékenységgel és diszkalkuliával - ami az én esetemben leginkább számtévesztés - fűszerezve), a hiperaktivitás és a bipoláris jelleg valamivel kevésbé.
Ami még furcsa, hogy sok könyvet olvastam, de némelyikről azt sem tudom már, miről szólt. A címe alapján emlékszem csak, hogy olvastam. Nem tudom, ez másokra mennyire jellemző. (Pedig a szövegértésem messze átlagon felüli, íráskészségem is.)
Egyébként a kérdésem, hogy mit lehet ezzel kezdeni? Most már gyanítom, hogy mindkét munkahelyemen emiatt mondtam fel. Az első helyemről nagyon durva figyelmetlenség és feledékenység miatt távoztam, már egyszerűen kínos bakikat követtem el a végén (de úgy is éreztem, hogy váltani kell), a másodikon a hajtást, az állandó sürgetést, az ideges légkört és a munkavállalói jogok napi szintű sárba tiprását nem viseltem jól. De több évet így is lehúztam ott.
Bocs, hosszú lett, szóval adódik a kérdés: azon túl, hogy igyekszem magam számára a lehető legtöbb nyugalmat, legkevésbé stresszes munkakörülményeket megteremteni, mit tehetek még? (Gyógyszert szedni nem szeretnék.)
válasza:Nézd, én sokszor a kedvenc filmeim nevére sem emlékszem... Nem vagyok egy nagy filmes, nem szeretem az "1x nézős lazulós" filmeket, csak aminek mély mondani valója van.
Meanwhile megkérdezte vmeik nap testvérem, hogy mi a 3 kedvenc filmem! Felsoroltam neki 3-at, mikor mondja, hogy de akkor neked XY film kéne, hogy a kedvencem legyen! HÁ MONDOM BMEG, TÉNYLEG, AZ A KEDVENCEM!!
Szal ilyen mélyen kihagy az agyam nekem. :))) De ez így volt mindig is, én speckó haza mentem 10ből 7x tesi óráról úgy, hogy át sem öltöztem. Lenéztem itthon, ájj torna cipő....
Hogy tudsz javítani az életeden? Először is, fontos, hogy tisztában legyél magaddal. Mi az, ami úgy érzed, hogy előny, és mi az ami hátrány? Mert vannak előnyös részek, amiről írsz, pl. a több dolog egyszerre történő végzése, a hiperfókusz (aka. ami érdekel, arra nagyon tudsz koncentrálni), meg biztos vannak egyéni dolgaid is, én pl. utálok lustálkodni a munkahelyen, mindig pörgök, futok, teszek-veszek, stb., nos ezeket elő térbe kell helyezned.
Nekem jó a dumám, nekem illett volna jogi pályát választanom, vagy érdekel a természet tudomány, illet volna fizikára járnom, mert elvont gondolkodásom meglehetősen új gondolatokat eredményezhetne, ha lenne meg felelő háttér tudásom.
Nade, mivel te már felnőtt vagy, így hacsak nem akarsz tanulni, ez már mind1. Viszont, biztos vannak olyan dolgok az életedben, amiben segíteni tudnak azok a dolgok, amikért gyerek korodban még megszóltak a tanárok/szüleid. :)
Ami ehez hozzá tartozik nyilván, az az, hogy ismerd be magadnak is, hogy te ILYEN VAGY. Annak idején biztos mondták neked, hogy lusta alak vagy, amiért elkésel, stb.
Nem, nem vagy lusta. Csak annyi gondolat kavarog a fejedben minden szaros másodpercben, hogy egész egyszerűen ezek a hétköznapi dolgok már nem jutnak el a tudatodig. Ezért én javaslom, hogy ha tudsz válogatni, akkor olyan munkát keress, ami picit kötetlen. Mert elkésni elfogsz, akkor is, ha naplót vezetsz (ezt egyébként ajánlott), akkor is, ha megveszel. Én azt vettem észre, hogy teljesen mind1, hogy számolom az útam a munka helyig, velem mintha rohadtul minden megtudna ilyenkor történni, csak késsek el. Éppen ezért én már így kerestem munkát, hogy bemutattam magam, szóltam előre, hogy sajnos velem ez van, cserébe lehet rám számítani, ha pl. túlóra van.
Tehát ami tenni tudsz az az, hogy próbálsz ön menedzsmentet tartani, a nap 24 órájában. Légy magaddal tisztában, és az fog a legtöbbet segíteni.
BTW az alvási problémáid oka az a gondolat rohanás. Nekem legalábbis. Nem tudom, hogy te észre vetted-e magadon, de nincs csend a fejedben kb. 1 másodpercre sem. Mindig valamin pörög az agyad. Az enyém rendszeresen 2 galaxissal arrébb ráadásul. Ezért neveztek bambának anno az iskolában.
Namost, neked szellemileg kell lefáradnod, ha olyan vagy, mint én, és nem testileg. Nekem a meditáció sokat segített, rendkívüli módon csillapított a figyelemzavaromon, a hiperaktivitásomon, és nagyjából mindenemen. Spirituális videók nézése, ami amúgy az én szememben a pszcihológia mester foka, Eckhart Tolle, Mooji, Papaji, de leginkább Eckhart. Meditálj, az segít rendet tenni a fejedben.
BTW gyógyszer sajnos felnőtteknek nem jár, így megnyugodhatsz, nem kell szedned. Legalábbis rendes ADHD-ra valót nem adnak (itthon Ritalin). Vannak alternatív megoldások, pl. antidepikből 1-2 talán, vmi új generációs antipszichó, stb., de nem is hiszem, hogy nagyon felírják ezeket itthon, mert Amcsiban lettek ezek bevetve az ADHD ellen az internet szerint, meg én nem is szívesen kisérleteznék magamon.
Ez nem betegség. Ez zavar. De én inkább mondanám másképp műkődésnek, és az angol a disorderrel ezt jobban ki is mondja. Namost, azt pedig bizton merem állítani, hogy a 99 jobb kezes ember között, 1 bal kezes aranyat ér. Ergó te is, és én is, és mindenki, aki kicsit más sokat ér az emberiségnek, és bizton hiszem, hogy nagy dolgokat érhet el.
És szerintem a szíved mélyén te is érezted mindig is, hogy valami jóra, valami nagyra, valami különlegesre (legyen az bármi) vagy hivatott. Remélem segítettem vmit
Köszi, sokat segítettél. Amúgy balkezes is vagyok. :)
Meditálni próbáltam, sokszor sikerült is, de néha egyszerűen nem megy. Ahogy mondod, "száguld a fejem", és nem tudok ellazulni. Pedig tudom a módját, stb. Olyan is van, hogy nem tudok lépést tartani magammal. Ezer dolgot végiggondoltam már, ezer cselekvést, mire 10%-át meg tudom csinálni (extrém gyorsan persze, ahogy megszoktam), addigra már jóval előrébb tartok fejben. Nem tudom utolérni magam.
A feledékenységem amúgy javul, szerintem neked is fog idővel. A spirituális dolgok, mély tartalmak engem is nagyon érdekelnek. Amúgy maga a disorder is lehet spirituális eredetű - ezen is szoktam gondolkozni. Érdekelne pl. egy olyan felmérés, hogy az ADHD-sok vagy "csak" figyelemzavarosok mennyire fogékonyak a téma iránt úgy általánosságban. Fogékonyabbak-e rá, mint a nagy átlag?
Arról már letettem, hogy nagy dolgokat érjek el. Mondjuk megváltani a világot nem is akartam soha, szerintem nem is lehet. Anélkül, hogy nagyon elkanyarodnánk a témától, szerintem a Föld egy tanulási színtér, így hiába próbálod megoldani a problémákat, újak keletkeznek. Egy óvodában sem mondhatod azt a gyerekeknek, hogy na mostantól új világ van, mindenki tiszteli a másikat, és trigonometriát tanulunk...
Szóval azt beláttam, hogy önfoglalkoztatóvá kell válnom, mert munkahelyen előbb-utóbb kiütközik valami gubanc. Ez úton jól haladok. Így, hogy rájöttem egyes tulajdonságaim nyitjára, most már könnyebb. Már értem, miért vagyok ilyen dührohamos például, és talán többet tudok tenni ellene, vagy legalább jobban el tudom kerülni a kitöréseket.
Én már annak is örülök, ha békén hagynak, és nem ...tatnak. Azzal már sok problémát el tudok kerülni.
válasza::) Vicces minta ön magam beszélnék... :)
A spirituális körökben szokás indigó meg csilalg gyermeknek nevezni az adhd-sokat, elég sok helyen láttam már ezt így.
Lázad a régi berögzült szokások, a rendszer ellen, ahogy ők mondják leépítí a régi világot, letesz az alapjat az újnak... Hogy ebből mi igaz, meg mi nem az, hát azt nyilván nem tudom, de van valami benne nyilván, mármint én speckó utálom ezt a rohadt kapitalista, ál demokrata világot, építem is lefele, ahogy engedik. :)
Amúgy szerintem aki adhd-s, az mindenre fogékonyabb. Ha lát mögötte mélységet, akkor az érdekli is. Velem ez így van, teljesen mind1 miről van szó, ha meglátom a mélységet benne, a tartalmat, azt, hogy közelebb kerülhetek valamihez, amit én csak egyetemes igazságnak hívok (fogalmam sincs mi lenne ez amúgy, valszeg a hívő istent mondana, a fizikus az univerzumot leíró egyenletet, ki tudja?) akkor már érdekel.
Így érdekel engem a fizika, és általában minden természet tudomány, a spiritualitás, a matematika, a pszcihé, a drogok, a rendszerek, minden ami elképzelhető.
És semmi, ami hétköznapi, átlagos, nem érdekel a pénz, a gondok, nem érdekel semmi, ami egy "normális" hétköznapi embert foglalkoztat. Pont leszarom a híradót, a barátok köztöt, a south parkot, mi volt tegnap Rózsi nénivel a közértben, nincsenek terveim a jövőre nézve, csak úgy vagyok, elmélkedek. Van rá sansz, hogy ebből az jön ki, hogy életem végére maximum bölcsnek hihetem magam a sok elmélkedésből, és rám mondja majd mindenki, hogy semmire való volt, de hát ez ezzel jár számomra. Sajnos nem tudok hétköznapi munkát sem csinálni emiatt, mert elunom magam rajta, és ahogy te is említetted, amint a tanulási fázisa a dolognak elhalványul, úgy jönnek elő a figyelmetlenségből eredő amatőr hibák, amik egy munkahelyen sokszor megengedhetetlenek. Én emiatt váltogatom őket, mindig tanulok valami újat inkább, mint hogy szégyenkezzek a "balfszságaim" miatt. Szégyenkeztem már eleget:)
Na hát ez tipikusan egy wall of text lett tőlem, ami csapongó, de te biztos érted miért, bocsi hogy így nyomom a sódert, de hát szokásom xD
"A spirituális körökben szokás indigó meg csilalg gyermeknek nevezni az adhd-sokat"
Igen, rám jellemző az "indigó felnőtt tulajdonságok" mintegy 70-80%-a. Csak azt nem értem, hogyan alapítok új világot ezzel a passzivitással.
Én is utálom a kapitalista áldemokráciát, a szemforgató világot, de mivel megváltoztatni nem tudom, minél kevésbé kívánok részt venni benne.
"ha meglátom a mélységet benne, a tartalmat, azt, hogy közelebb kerülhetek valamihez, amit én csak egyetemes igazságnak hívok (fogalmam sincs mi lenne ez amúgy, valszeg a hívő istent mondana, a fizikus az univerzumot leíró egyenletet, ki tudja?) akkor már érdekel."
Ezzel én is így vagyok. És e téren elég széles a skála. Egyébként állítom, hogy mind a tudomány, mind a vallás, mind a spiritualitás egy és ugyanazon dolgot próbálja más szemszögből, módszerekkel megragadni, leírni. Ki-ki a maga módján.
"semmi, ami hétköznapi, átlagos, nem érdekel a pénz, a gondok, nem érdekel semmi, ami egy "normális" hétköznapi embert foglalkoztat."
Hasonló. Egyébként ezt a kérdést is én írtam ki: http://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__emberi-tulajdonsagok_..
válasza:"Egyébként állítom, hogy mind a tudomány, mind a vallás, mind a spiritualitás egy és ugyanazon dolgot próbálja más szemszögből, módszerekkel megragadni, leírni. Ki-ki a maga módján. "
Ezt én is így látom. Én mindig azt mondtam, hogy csak a vak nem látja x) Számomra annyira egybe cseng a tudomány állása, amit a spiritualitásként megismertem, valamint amint később, még akár a bibliában is olvastam, hogy szörnyű...
válasza:BTW jó látni a másik kérdésben is, hogy egy rugóra jár az agyunk, mert bár meg volt az a feelingem, hogy ez ADHD-sok körében hasonló, azért túlzottan biztos nem voltam. Ismerek még 1-2 őt, ők is hasonlóan látnak dolgokat, csak hát nyilván, más élet, más körülmények, más történet, más tálalás. :)
De ha maradunk a spiritualizmusnál, akkor nyilván az ADHD is csak egy címke amit magunkra aggatunk, és igazából nem az ADHD az oka annak, hogy mi ilyenek vagyunk, hanem az, hogy mi ilyenek vagyunk az oka annak, hogy ADHD-soknak hívnak minket. Ezt talán magam is jobban kéne, hogy tudatosítsam magamnak, mert néha elmegyek abba az írányba, hogy ráfogok erre a 4betűre dolgokat, mintha amúgy nem is én lennék a tetteimért a felelős:)
BTW a rendszer leépítése alatt én egész egyszerűen azt értettem, hogy hírdetem az igét annak, aki úgy látom, hogy értelmes eléggé hozzá. Sajnos nem mindenki teheti meg, hogy ennyit olvasson, mint én. Sajnos nem mindenki látja meg az összefüggéseket úgy, mint én. DE ettől még lehet, hogy érdekli, átlátja, csak elkell neki magyarázni. Minnél többen látjuk így, minnél többen gondolkodunk másképp erről a rendszerről, annál jobb lesz nekünk. Elkell érni 1 kritikus tömeget, és vége. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!