Segítség! 21 éves lányom anorexiás és nem hajlandó elfogadni az orvosi ellátást. Mit tehetnék?

Mivel önveszélyes, akarata ellenére bevitetheted - és a kórházat sem hagyhatja el -, mert már nincs meg az önálló döntéshez szükséges belátási képessége, az egészségügyi önrendelkezési jogot korlátozni lehet. Már pedig, ha 42 kiló és életgyenge, akkor ez az állapot fennállhat. Hívd fel a kórházat, beszéld meg a pszichiáterrel, hogy ha mentővel viteted be, készítsék elő a kezelést, illetve nyilván tőle kérj tanácsot.

A gyógyulás szempontjából egyértelműen az lenne a jobb, ha belátná, hogy beteg és önként kérne segítséget, de ha már olyan állapotban van, akkor muszáj lépni. Volt anorexiás évfolyamtársam. Szinte ugyan ilyen adatokkal vitette be a családja, már alig tudott menni. Kényszer táplálni kellett, 2 hónapig kezelték a kórházban, hogy erősítsék a szervezetét és hízzon.

Bevitetheted, persze, de felhizlalják, és amikor kiengedik, ugyanúgy visszaéhezteti magát. Ennyi.

Én is kerültem kórházba, feltápláltak,hazamehettem, és három hét alatt visszafogytam, mert SZR volt otthon, a légkör, az állandó idegesség, a félelem, gyomorgörcs, mikor szól be mostohám... és otthon továbbra sem ettem, vagy ha mégis, azonnal kihánytam.

Amúgy nem őt kell elrángatni dokihoz, hanem CSALÁDTERÁPIA, mert valami van, amiért ezt csinálja, pl. szrtok a fejére.

A legjobb az volna, ha belátná, hogy ez betegség, káros az egészségére, amit csinál és önként változtatna.

A másik lehetőség, hogy mentőt hívsz (előtte felvázolva a problémát - nem biztos, hogy ezzel a gonddal elviszik kórházba). A másik, hogy érdeklődsz a kórházban, hogy ha beviteted mentővel, akkor ott foglalkoznak e vele érdemben.

Sajnos, nekem más oknál fogva volt hasonló a súlyom. (175 cm és 44 kg). Én szerettem volna hízni, nagyon soványnak láttam magam és kétségbe voltam esve (emaitt is). A kórházban nem foglalkoztak a problémámmal...(és az alap problémával sem, amivel oda mentem)

Utána hiába könyörögtem a helyi szakorvosnak, hogy adjon valamilyen gyógyszert, ami növeli az étvágyam, segít enni, nem tett semmit. Én nagyon szerettem volna hízni, de annyira rossz pszichés állapotban voltam, hogy egyáltalán nem volt étvágyam...két-három korty levesnél többet nem tudtam enni...

Végül egy pszichoterápiás intézménybe mentem be, ott adtak gyógyszert, amitől visszatért az étvágyam és utána pár hónap alatt híztam 16-17 kilót.

Ezért javaslom, hogy egyeztessetek előtte a mentőssel, kórházzal, kezelőorvossal...

Ha a családban van a gond (és erre reagál éheztetéssel), akkor valóban a családterápia lehet a jó megoldás.

Ha más okozza ezt nála, akkor egyéni terápia segíthetne belátni, hogy ez betegség...

Nem akarod tanácsot adni, egyáltalán, de elmesélem én hogy jártam.

A munkahelyemen a nagyon vékony emberek érvényesültek csak.

Elkezdtem kb januárban, hogy alig ettem. Májusban már egy hét alatt ettem annyit, mint egy normális ember egy nap. Alig jártam wc-re is. Emiatt mentem el az orvoshoz, mert nem vettem magam észre, annyira legyengültem. Ja és nem, nem voltam vékony még ennek ellenére sem, de már gyenge voltam (fizikai munka mellett)

Ha az orvosom és a barátaim nem szólnak rám, hogy egyek, nem tudom mi történik.