Egy depressziós érezheti úgy magát mint egy retardált?

Most viccelsz,én sokáig szó szerint azt hittem hogy retardált vagyok,és sajnos mindenki más is.6szor végiggondoltam minden mondatom és mégis már az első szót rosszul mondtam ki,megcsuklott a hangom,össze vissza beszéltem,ha tudtam is a választ a tanár kérdésére ha felszólított egy szót sem tudtam kinyögni,nem mertem senkinek a szemébe nézni,ha hirtelen hozzám szóltak minimum 5 másodperc kellett mire fölfogtam hogy mit mondtak,és hogy egyáltalán most hozzám beszélnek,nem tudtam egy dologra 10 percnél tovább figyelni,mindenre nagyon lassan reagáltam,annyira lassan hogy mindenki azt hitte hogy süket vagyok,olyan voltam mint egy agyhalott zombi a magam és mások szemében is...

Aztán lerántottam a leplet magamról és rájöttem hogy igen,beteg vagyok,nagyon beteg. De nem agyilag,hanem lelkileg.

Ismered azt az érzést mikor nagyon dühös vagy és tombolni akarsz?Mondjuk bele akarsz rúgni egy kukába,de félresikerül,mert idegedbe pont rosszul rúgsz bele és a tartalma fele rád borul?És ezért még dühösebb leszel?

Nah nagyjából így megy végbe a depresszió hatása a mentális képességekre.Csak a depresszió esetében nincs düh,hanem félelem.

Túlságosan leköti a figyelmünket a félelem érzése ahhoz hogy megfelelő módon odafigyeljünk a környezetünkre és teljesítsük az elvárásaikat.

Normális vagy,ne aggódj,ha sikeresen kilábalsz ebből a betegségből minden helyre jön a fejedben is,csak tarts ki!