Emetofóbiások (hányás fóbiások) írnátok magatokról, dolgokról, amik segítettek?

Hello,

én csak nagyjából egy éve tudok róla, hogy egyáltalán van ilyen fóbia, vagyis csak nemrég jöttem rá, hogy nálam is ez a helyzet.

Szerencsére nekem ez nem akadályoz semmilyen napi rutint, szóval nem vészes, de ha látok, hallok valakit, hogy "rosszul van" (még leírni is rossz..), akkor legszívesebben elmenekülök onnan, legalábbis a közelből, vagy befogom a fülem..

Saját magammal kapcsolatban pedig, kerülöm az olyan helyzeteket, ami rosszulléttel vagy hányingerrel járna, pl. alkoholból is tudom mi a határ, hogy mennyit bírok inni. De szerencsére az ilyen hányós járványok elkerülnek, talán több mint tíz éve nem voltam beteg.

Hogy mit lehet ez ellen tenni? Azt én sem tudom, végülis ez is ugyanolyan fóbia, mint a többi.

Nekem végigkísérte az életemet ez a fóbia, hol erősebben, hol kevésbé. A lényeg, mikor pszichológushoz fordultam egészen más jellegű problémával, és ez is szóba került, már-már bántóan nem vett róla tudomást. Ma már tudom, hogy azért, mert egy mélyen eltemetett gyökere volt a problémámnak, ami számos tünet formájában került a felszínre, és ez is csak egy tünet volt a sok közül.

Szóval én csak azt tudom tanácsolni, hogy fordulj szakemberhez, és ne a hányásfóbiát magát akard kezelgetni, sok kézmosással, kevés evéssel meg minden beteges hülyeséggel, ami jár ezzel a borzalommal.