Előfordult veletek hogy a pszichológus elsírta magát egy ülés alkalmával? Hogy kellene reagálni egy ilyen helyzetben?
Lehet engem is sajnált (bár nem kell), de mondta, hogy volt hasonló tapasztalata. Arra nem mertem rákérdezni, hogy vajon neki is meghalt-e az anyukája, vagy ezt másra értette, de gondolom nem tartozik rám.
Nem olyan fiatal, 40 év körüli férfi, elég régóta csinálja ezt szerintem.
válasza:
válasza:Kedves Kérdező!
Sok beteg "rászokik" a terápiára, ezzel a terapeuták tisztában vannak. A szakemberek tudják a módját, hogy hogy lehet lassan és fokozatosan ezt a "függést" feloldani. Néhány beteg valamilyen szerelem-féleséget érez a pszichológusa iránt, de ezt is megfelelő keretek között kell a helyére tenni. Ezzel semmi gond sincs.
Viszont ha úgy érzi a pszichológusa és ön (ez két személyes döntés), hogy szüksége van még a terápiára, akkor ne hagyja abba.
Minden jót,
dr.
válasza: válasza:Kedves Utolsó!
Igen, a pszichológusok, pszichiáterek is emberek, érzéseink ugyanúgy vannak, mint a nem szakmabelieknek, viszont amikor bemegyünk dolgozni, és elkezdünk egy terápiát, akkor van azért egy "zsilip".
A magánéleti dolgaink, problémáink, zavaraink kint maradnak, és csak a személyiségünkkel dolgozunk. Nem lehet engedni, hogy komoly negatív érzelmek feltörjenek. Ha a páciens egy viccet mesél, és nevet, akkor nekem is ki kell mutatni azt, hogy tetszik. Ha meg a szomorú gyerekkoráról mesél, akkor együtt kell éreznem. Szóval nem pókerarc van, de azért maximális fegyelem kell. Mint kolléga, nem tudnám elnézni neki ezt az erős kitörést.
dr.
Kedves szakmabeli válaszoló!
Az érdekelne még, hogy önök mennyire játszanak szerepeket a terápia alatt? Mert írta, hogy ha a páciens mesél egy viccet, akkor azon nevet, vagy ha "rossz" dologról beszél, akkor együttérzéséről biztosítja. De akkor is, ha amúgy nem is olyan vicces az a vicc, vagy ön szerint nem is akkora a probléma, mint amilyennek a páciens érzi? (csak hogy a példánál maradjak)
Vagy előfordul olyan, hogy valaki közelebb kerül önökhöz? Jobba megkedvelik? Ilyet lehet?
Mondjuk szerintem nálam azért történhetett ez, mert valami ezsébe juthatott a pszichológusomnak, és azért reagálhatott így, azt nem hiszem, hogy sajnál. Aztán persze ki tudja, mi áll a háttérben.
Hát elég szar, ja :D
Naív vagyok egyébként, mindig azt hiszem, hogy ettől rosszabb már nem lehet, aztán persze óóó dehogynem.. :D
De amúgy nem kell sajnálni, szerintem ő sem sajnál, inkább tényleg az lehet, hogy emlékeztettem valami olyanra, ami vele történt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!