Miért így akartak engem kezelni? Ti is jártatok már így a pszichiátriai gyógyszerekkel?

Elég súlyos ptsd-m van egy durva baleset miatt (kómában is voltam). ezzel együtt előjött bennem rengeteg szorongás és bánat a baleset előtti életem miatt is, mert elég rosszak a családi körülményeim.régen tartottam magamban a lelket és mindig tiszta volt az elmém de balesettel összeomlott minden...

konkrétan rémképek, pánikrohamok gyötörtek, minden nap sírtam, néha már annyira hogy alig kaptam levegőt, alig mertem kimenni a házból annyira szorongtam, halálfélelmem volt mindentől már, fizikai tüneteim is voltak, egész pontosan erős fejfájás, gyomorideg, hányinger, alvási paralízis...stb. eléggé élhetetlen volt az életem. a kóma miatt sokat jártam még kontrollra mindenféle orvoshoz, akik azt mondták, hogy fizikailag minden rendben van. ekkor meséltem el, hogy mikkel küszködök, mire beutaltak pszichiátriára.

kaptam gyógyszert, egész pontosan SSRI antidepresszánst és nyugtatót (Rivotril). elkezdtem őket szedni, de akkor kerültem igazán a pokol mélyére. minden rémálmom, rémképem felerősödött, a pánikrohamaim elmúltak, de helyettük ilyenek jöttek: egész napos remegés, nyomottáság, szédülés, hányás, volt, hogy fel sem állt a farkam, ha meg igen, akkor képtelen voltam ejakulálni, folyton száraz volt a torkom és még sorolhatnám...

de ami a legeslegdurvább: egész nap arra éreztem késztetést, hogy véget vessek az életemnek, olyan volt mintha akaratom ellenére könyörgött volna az elmém a halálért. nagyon féltem, éreztem, h ez nem én vagyok, mivel soha nem voltam szuicid hajlamú még csírájában sem.

visszamentem a pszichiáteremhez, elmondtam neki ezeket, mire ő emelni akarta az adagot(merthogy MUSZÁJ szednem) meg ajánlgatta, hogy munkaképtelenné nyilvánít, és az hú de jó nekem (nem is tudom hogy gondolta, mivel egyetemi hallgató vagyok, jogviszonyom van, csak passziválva lettem a balesetem miatt).

otthagytam a fenébe, a gyógyszertől megváltam, soha többé nem szedtem. megváltás volt, komolyan az alapbetegségem mennyország a bogyókhoz képest...

és elmentem dolgozni is, és az is sokat segített, mert megtanultam uralkodni magamon... mindig is nagyon tevékeny voltam, és nagyon rosszat tett az elmémnek az, h ki kellett szakadnom a baleset miatt az egyetemről. ha folytatom az otthon döglést, akkor már tuti még betegebb lennék, a psichiáter meg ebbe akart beletaszítani.

azóta járok egy klinikai szakpszichológushoz, és ő rengeteget segít, bár néha megszenvedek a terápiával. de tény, hogy iszonyú javulást hozott...

sokat gondolkozom, hogy mégis mi lett volna ha maradok annál a pszichiáternél. tönkretesz? belegondolni is rossz. akkor még azt hittem,h egyedi eset vagyok, de utánanéztem a neten, és láttam, hogy már konkrétan összeesküvés elméletek vannak a témáról. megdöbbentem, mert egybevágott azzal, amit én tapasztaltam, pedig túlzásnak érzem azokat az elméleteket egyébként. de azért én igyekszem minél több embert lebeszélni a bogyókról azóta... (persze nem skizokat meg ilyeneket)

na kíváncsi vagyok, hogy itt, ezen az oldalon mit tapasztaltak az emberek, és mi a véleményetek a kis sztorimról. :)

20/f