A szemkivájás aktusát a képzőművészeti alkotásokban mi okozza?

Ha feltesszük, hogy a művész egy élményt, benyomást, vagy kollektív tapasztalatot fest meg, akkor értelmezhetjük ezt az aktust szimbolikusan, mint az élmény képi megjelenési formáját, ami segít az élményt illeszteni a személyiséghez. Ha csak maga az aktus érdekel, specifikus kép nélkül, akkor érdemes talán utánanézni a szem, a megvakítás, vakság, vak, megcsonkítás szimbolikus értelmezéseinek.

Szimbólumtárakban, folklórral és népi hiedelemvilággal, mitológiával kapcsolatos írásokban találhatsz ilyet, de előfordulhat még mint bibilai szimbólum is. Mese- vagy mondaelemzésekben, ahol a főhős valamiért megvakul.

Ugyebár van Szent Luca, akit egy tálcával, és rajta két szemmel ábrázolnak. Hát ebből nem is gondolnád, de a vakok és gyengén látók védőszentje...is.

A neve a latin fény szóból ered, a szemes sztori meg a vértanúságakori megvakíttatására utal (van több verzió is). A középkorban ezt szerették jó látványosan szemlélteni, így jött az arany tálca a képbe.

A vizuális művészetekbe a szem és a látás szerepét kár ragozni, mert egyértelmű.

Meg úgy általában a vak ember elég esetlen, pl. volt arra is elég példa, hogy a nem kívánatos egyéneket megvakították (lásd pl. Béla királyunk).