Úgy érzem ez tényleg nem normális. Volt valaki hasonló helyzetben?
Nem tudom, hogy jó kategóriába írom e, de azért remélem kapok vmi tanácsot erre a problémámra. Kicsit durva lesz szerintem, szóval aki nem bírja az ilyet az inkább lapozzon tovább...
Mindig is nagyon labilis természetű voltam, sokszor nem tudtam a dühömet kontrollálni, ezért inkább magamon vezettem le, már egészen kicsi korom óta. Volt, hogy direkt ütöttem-vertem magam, mert úgy éreztem megérdemlem. Egy időben elszoktam tőle, de aztán újra elkezdtem 14-15 éves koromban.Azonban akkor már egy kicsit messzire mentem, szíjjal véresre vertem a hátam és a lábamat is megcsonkítottam. A szüleim észrevették elküldtek pszichológushoz, akihez csak párszor mentem. Megint abba maradt ez az egész, bár teljesen nem szoktam le róla, hisz ha bármiért hibáztattak, esetleg olyat csináltam amit nem kellett volna megbüntettem magam veréssel.
Ma viszont minden összejött sajnos, s újra megtettem. Teljesen elvesztettem az önuralmam és saját öklömmel annyiszor megütöttem az arcom, hogy most háromszorosára dagadt. Most már lila is ,szóval eléggé látszik.
Félek elmondani bárkinek is, mert biztos diliházba küldenének... de mégis mit kéne tennem? Ez nem állapot!
Van egy barátom, ő régebben csinált ilyesmit 12 évesen.
Az én mániám az volt, hogy az osztálytársaknak szólogattam be, és megvertek, persze nem komolyan, de kaptam rendesen hogy hagyjam abba. :DDD
Ilyenkor de mit érzel amikor ütöd magad?
Csak én már nem 12 éves vagyok, hanem 19.
Dühöt, semmi mást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!