Hogy lehet felülírni, átprogramozni az ilyen énképet?

Aki ellenszenvesnek érzi magát. Megmagyarázhatatlan okból. Hiába nem csinál különösebb rosszat, vagy nincs egetverően kirívó negatív tulajdonsága, semmi konkrét, ami ezt indokolná. Így nincs kapaszkodó, amin el lehetne indulni. Ha butaságot mond, szégyelli. Ha okosat mond, szintén szégyelli, és fél, hogy okoskodásért megutálják. Bármit tesz, bármit mond, bárhogy néz ki, "eredendően antipatikusnak" érzi magát a LÉNYE MÉLYÉIG. Lehet ennek köze az indokolatlan szülői elutasításhoz, hogy olyan rendíthetetlenül elhatározza a gyerek kitagadását a szívéből (már születésétől), hogy azon már semmi sem változtathat, akármilyen lesz is a gyerek, valamiért nem tudja, nem akarja szeretni? (Talán az apa személye miatt, de ki tudja...)Ki lehet belőle gyógyulni? Az ember elmondhatja magának napi 1000x a tükörbe a pozitív megerősítéseket, de az a baj, hogy ezt az értelem mondja. Az értelem tudja, hogy hogyan kellene gondolkodni és érezni, és hogy el kell fogadni magunkat. De van valami mélyebben, ami hatalmasabb az értelemnél, és ami keményen ragaszkodik a negatív téveszméhez.