Milyen egy "normális" ember?

Lehet, hogy hülye a kérdés, de épp azért írok ide, mert ide fel lehet tenni ennél még talán még hülyébb kérdéseket is. 24 éves vagyok, épp vizsgára készülök, nem érdekes hogy milyenre. Gyerekkorom óta voltak problémáim a "normális" és "nem normális" dolgokkal. Először is: mindig kicsit furcsább, kívülálló voltam mások szemében, ezt sokszor meg is jegyezték, ez zavart, változni szerettem volna. Az ez ellen való erőfeszítéseim végül eredményeztek némi eredményt, de irtózatos nagy árakat fizettem érte. Sokszor 1000%-osan voltam kívül a komfort zónámon, és úgy éreztem, "nem bírom tovább", persze mondtam, ez az élet, ezt kell csinálni, nincs visszaút, nincs menekvés, minél szarabb annál jobb. És így is volt, minél inkább erőltettem a szar dolgokat, annál inkább eredményet láttam. Ez mind csúnya és rossz (szép és jó helyett) de egy dolog hiányzott: kiegyensúlyozott párkapcsolat, és lelki nyugalom, valamint annak a felismerésnek a hiánya, hogy mások miért nem csinálnak ilyen őrült dolgokat. Egyszerűen csak félnek pl. kimenni az utcára és ordítani? én is féltem, félek, de mivel nincs más választásom, ráerőltetem magam, hogy csináljam, és ekkor kiélesednek az érzékszerverveim, a felfogóképességem javul konkrétan.

Valakinek valami ötlete, észrevétele ezzel kapcsolatban? Szívesen beszélgetek ezekről.