Paranoiás vagyok?!

Nem kell feltétlenül szélsőséges esetre gondolni.

Ebben a korban természetes, hogy az ember azt gondolja, körülötte forog a világ, és mindenki vele foglalkozik. A suliban, a buszon, az utcán. Ha két ember felnevet, akkor lehet, hogy éppen rajta.

Pedig a valóság az, hogy - persze ez is lehetséges - többnyire észre sem veszik az illetőt, mint ahogy te sem veszel észre minden egyes embert tudatosan a környezetedben.

Új osztályban, új közösségben mindig nehéz a beilleszkedés, és valószínűleg ezért erősödtek fel benned ezek a félelmek is. Azt sem mondom, soha nincs alapja, de jó részét valószínűleg felnagyítod, pláne az iskolán kívül történteket.

Tényleg az idő fog segíteni ezen, egy év múlva már nem leszel "új gyerek" az osztályban sem, és amúgy is ki fogod nőni ezt a hozzáállást előbb-utóbb.