Szorongás ellen?
Mindig is izgulós típus voltam (felelés előtt pl.), de ez mára már több. Félek, ha hivatalba kell menni, vagy hogy egyszer csak meghalnak a szeretteim, vagy én leszek beteg, és TUDOM, hogy ez hülyeség és irracionális, de attól, hogy tudom, az érzés megmarad. Ha el kell intézni valamit, elintézem persze, de előtte órákig rettegésben vagyok (ok ismeretlen, egyszerűen csak félek), aztán egy kis ideig oké és jujdeszuper minden (sikerélmény), de végül visszaesek ugyanabba az állapotba. Azt is észrevettem, hogy egyre feszültebb és ingerlékenyebb vagyok, hiába sírom ki magam hetente, semmit nem ér. Igen, önbizalomhiányos is vagyok, és magányos is, mert egy barátom sincsen, és valószínűleg ez is közrejátszhat.
Nem az érdekel, hogy menjek el pszichológushoz, mert arra nincs pénzem, vagy hogy szerezzek barátokat, és próbáljak meg nyitott lenni... én nyitott vagyok arra, hogy jól legyek, de elsősorban egyedül szeretnék kikecmeregni ebből. És gyógyszerek nélkül. Mi használhatna hosszútávon?
Köszi előre is.
Nem tudom és nem tudom és nem tudom. :D De komolyan. Épp ezért irracionális az egész. Mert az eszemmel felfogom, hogy nincs értelme a félelmeimnek, de ez egy cseppet sem segít. Miért nincs önbizalmam? Nem hiszem, hogy bárki is szerethet. Nem haladok sehova, és nem vagyok senki. Tudom, hogy nekem kell ez ellen tennem, de ugye a félelmeim ebben megakadályoznak. Szuper.
Alapjáraton olyan vagyok, hogy pl. egyik kedven íróm Sylvia Plath. No persze én nem szeretnék olyan lenni, mint ő. De most próbálom a depresszív dolgokat kicsit szünetre rakni az életemből. Elővenni a viccesebb könyveket, a melankólia nélküli zenéket. Meg regényt írni, meg sportolni valamit. Eddig jutottam kínomban. Köszi. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!