Szerintetek létezik eredendően vesztes ember?

Adott egy ember. Átlagos testalkat, átlagos kinézet, nem csúnya, de távol áll a manapság ideállnak tartottól.

Az élete viszont kudarcok sorozata.

Hiábavaló tanulás, mert bármit megtanul becsülettel, de nyomás alatt egyszerűen képtelen felidézni azokat a dolgokat, amiket egyébként tud. Éppen ezért leérettségizik nagy szenvedve, de a felsőoktatásban már elbukik. Viszlát diploma!

Munkát kap, már-már úgy tűnik, hogy jó helyre is került. Siker? Sajnos nem. Bár a munkáját maradéktalanul elvégzi, gyorsan, pontosan, a hasonló munkát végző kollégák között kiemelkedően jól dolgozik ennek ellenére a legutolsó senkiházit is többre tartják, mint őt. Ez meglátszik a bánásmódban, amiben részesül és a fizetésben, jutalmakban is. Más lehetősége azonban nincs, marad hát a rossz munkahely. Viszlát értelmes megélhetés!

A családja (szülei, testvérei) idegen számára és ő is idegen a családjának. Mint ha vendég lenne a saját otthonában. Viszlát családi biztonság!

A barátai mindig keresik. Mindig, ha szükségük van valamire. Pénz kell? Vagy csak segítség? Emberünket keresik fel azonnal, mert ő jó szívvel segít mondván: "Ők a barátaim." De ha neki lenne szüksége támogatásra, akkor a barátok sajnos sehol sincsenek. Viszlát barátság.

Szerelmi élete egyszerűen nincs. Ha néha-néha találkozik is a bizonyos "Ő"-vel, egész biztosan nem tart sokáig a kapcsolat bárhogy szeretné is, bárhogy próbálkozik is. Mikor rátalál az igazira (vagy akit annak gondol) egyszerűen ő maga menekül el. Viszlát szerelem!

Szerintetek létezik ennyire vesztes típus?