Azért érzem magam a világban elhagyatottnak, mert kiskoromban apám elhagyott?
ez az érzés nem akar megszűnni. hiába vannak emberek akik szeretnek, mindig magányos vagyok. olyan elhagyatottság érzés lesz úrrá rajtam, és ez szűnni nem akarni látszik.
Arra lennék kiváncsi, ha nem igy történt volna, vagy megkapnám azt, amit nagyon hiányolok, hogy apám szeressen, akkor ez az érzés megszűnne?
vagy ez lehet genetikai?
de tényleg olyan ha egyedül vagyok, mintha nagyon zord sötét lenne ez a világ, és egyedül vagyok benne. mindig egyedül érzem magam.
nem tudom legyőzni, akár mit csinálok ez az érzés velem van.
mitől lehet ez? apám miatt?
válasza:Nem azért, mert elhagyott.
Hanem azért, mert azt hiszed, hogy azért.
Kismillió ember nő fel normálisan apa nélkül, vagy legalábbis nem magányosnak tartva magát... nem akarom anyudat eláztatni, de inkább annak a viselkedése számít, aki marad. Legyél vele jóban.
igen, igazad van. tudom ezt. de nekem kicsi korom óta betegesen hiányzott apa. és soha nem törődött velem.
nem értem én se, hogy miért állt be ez ilyen rögeszmeként nekem.
de ugye még a magyar nyelv is rokon szóként használja, "elhagy" = "elhagyatottság"
szóval ha egyedül maradok, annyira szétesek, hogy semmire se vagyok képes, mert csak azt érzem, hogy nem érek semmit, nem számit az életem semmit. még nem is eszek, mert az van valahol bennem, hogy "nem érdemes táplálni a testem".
arra is gondoltam, hogy ez az egész genetikai, és ha lett volna apám, akkor is ugyanezt érezném. :(
válasza:Szerintem pedig akár lehet amiatt is. A csonka családban felnőtt gyerekeknek ez igenis okozhat különböző lelki problémákat, nem feltétlenül magány érzetet de például viselkedészavarokat, vagy olyan dolgokat amik nem biztos hogy feltűnnek külső szemlélő számára. Számos statisztika készült erről. Az apa elvesztése persze nem feltétlenül okoz ilyen problémákat. Sokat számít hogy volt-e más felnőtt férfi, vagy bárki a közeledben aki hasonló szerepet töltött be az életedben és "pótolta" ezt?
Egyébként mennyi idős vagy? Hány éve történt kb a dolog?
nem, nem igazán volt más ilyen férfi. vagyis lett volna, de anyám 3 évente váltogatta őket. amikor megszoktam volna, akkor elmentek.
nagyon vágyom apára. még most is az a vágyam, hogy valaki azt mondja, hogy ő lesz az apám, és apaként fog szeretni.
2 éves koromban ment el apám, és most 35 vagyok, de ez az érzés nem múlik. :(
válasza:Húú hát...
Ebben a korban már neked kéne apának lenned, nincs családod, feleséged/barátnőd?
Barátaid?
Már mindenképpen ideje lenne túltenned magad a dolgon, ha nem megy egyedül, vagy nincsen senki a közeledben aki téged ebben segíthetne akkor van számos más lehetőséged különböző terápiák vagy pszichológusok akik segíthetnek.
Azért ne hagyd, hogy emiatt az egész életed tönkre menjen, mindenképpen meg kell tanulnod a saját lábadon megállnod.
válasza:Keresd meg apádat.
Vagy gyászold meg.
Vagy gondolkodj ezen: én meg az anyámmal élem meg ugyanezt, aki ott maradt. Apám ment el, de velünk tartotta a kapcsolatot, hiába nem láttam, csak nagyon keveset, az többet ért, mint anyám, aki ott volt.
Mára apám meghalt, anyám él. Abszolút nem törődik velem - most gyászolom, mert ha nem, akkor állandóan bántana, hogy van - de nincs. :)
Nem működő kapcsolatokat nem érdemes fenntartani.
És azzal kell foglalkozni, ami működik. Ugyebár. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!