Hogyan ne őrüljek bele a párkapcsolatom elvesztésébe?

Nagyon hosszú és szép kapcsolat volt a párommal (énF) és tegnap elköltözött vissza az anyjához. Nem voltak viharok, veszekedések csak kihűltünk. Én mindent elkövettem az utóbbi pár hónapban, ő viszont csak ezt látta megoldásnak. Azt mondta nem utál, nem akar megbántani, de nem érez semmit. Nincs másik pasi sem a dologban, legalábbi 99%, mert ismerek olyan kollégáit, akik őszintén elmondták volna és annyira ő is van őszinte, hogy nem sunnyogna.

A baj csak az, hogy nem közösen döntöttünk így, csak ő. Nem kergetek hiú ábrándokat az ilyen visszaszerzésekkel, meg bevonzásokkal. Inkább gyakorlatias megoldást keresek arra, hogy tényleg ne pusztuljak bele a bánatba, hogy ne tegyem tönkre magam a sok xanax-pia kombóval.