Hogyan mondjam el ezt a nehéz természetű apámnak?
A pszichiáterem disszociatív személyiségzavart állapított meg nálam. Állítólag a gyerekkori átélt traumák okozták, de apu nem hiszem, hogy meg fogja érteni. Sajnos nagyon előítéletes ember, nem fogadja el az olyan embereket, akik valamiben "mások", mint az átlag. Simán elmebetegnek és egyébnek nevez már most is, pedig nem tudja még, hogy mi a bajom, illetve látja, hogy nem stimmelnek a dolgok, de részletesen nem tud semmit. Van egy érzésem, hogy ha megtudja, hogy mi a bajom, akkor meg fog utálni mégjobban és soha nem akar majd látni. Pedig szükségem lenne rá, anyu már nem él.
Hogyan vezessem elő a dolgot?
válasza:Ez alapján egyik fajtája a skizofrénia. Tünete esetenként a fejfájás, és az emlékezetkiesés. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, gyógyszerekkel "karbantartható".
Ha ennyit elmondol neki, talán még megérti, és ha hozzáteszed, hogy senki nem tehet arról, ha elkap valami betegséget, és ezért téged ne bántson, van neked emiatt éppen elég bajod.
Mondd meg neki: egyébként a te gyereked vagyok, ha segíteni nem tudsz, márpedig úgy látszik, hogy nem, akkor legalább ne bánts!!!!
Egyébként hány éves vagy? Fiú vagy lány vagy?
Szia!
Nagyjából már ismerem, hogy mivel jár, hiszen a terapeutával beszélgettem.
Remélem, hogy meg fog érteni. Elég hirtelen haragú és nem igazán hagyja, hogy meggyőzzék, ha valamiről elkönyveli, hogy márpedig neki van igaza az adott dologban.
Azt már sokszor mondtam neki, hogy "ha nem tudsz segíteni, akkor ne is árts!", de kiröhög.
21 éves vagyok és fiú
válasza: válasza:Kezdd valami olyasmivel, hogy mivel te is érezted, hogy valami nincs rendben, úgy ahogy ő is említette néha-néha, ezért elmentél az orvoshoz: Tulajdonképpen apa jól gondolta, valóban gondok vannak, az igazán nagy baj, hogy ez a betegség gyógyszerekkel csak karbantartható, de jelenleg teljesen nem gyógyítható.
No ha ettől sem fog komolyra fordulni a beszélgetés, akkor szerintem nem is érdemes tovább próbálkozni.
válasza:jószomszéd: Köszi, majd megpróbálom akkor valahogy így. Egész nap ezen darálok. Nagyon nehéz helyzet. Főleg, hogy ugye ez nem gyógyítható és van már egy másik betegségem - az nem mentális - ami szintén nem gyógyítható és már az is kiborítja. Hú, de nehéz...
Utolsó válaszadó: Nem, biztos, hogy nem gondolta apu, hogy ekkora a baj. Főleg, hogy sosem említettem senkinek - már 4-5 éves korom óta ilyen vagyok - mert nem mertem senkinek szólni. A szüleim is látták, hogy valami nem oké, de nem vittek pszichológushoz, csak letoltak, ha furcsa voltam. Azok után persze, hogy méginkább magamba zártam a "titkomat".
Jól mondod, tényleg akaratos. Köszönöm, remélem, hogy javulni fogok.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!