Pszichés gondok, talán üldözési mánia?

fel tudod mérni, hogy az adott helyzetben nem VALÓS amit érzel? gondolsz? tudod azt mondani magadnak, hogy tudom, hogy csak az agyam szórakozik velem? Mert ha igen, akkor egy idő múlva megtanulod kezelni. Csukd be a szemed, nyugodj le, ha teheted, menj ki a mellékhelységbe, vegyél nagy levegőt, és gondolkodj el, hogy ez most mennyire lehet valós. Higgadtan gondold át az embereket, reakciókat, és próbáld az agyad beállítani arra, hogy minden rendben van. Ne hagyd hogy ez a pánik eluralkodjon rajtad. Lásd a környezetet békésnek. Utána menj vissza, és bizonyosodj meg róla, hogy minden rendben van, békés. Ha kell, menj oda egy emberhez, és mosolyogva tegyél fel neki egy ártalmatlan kérdést. Figyeld meg, teljesen normálisan fog reagálni, és rájössz, hogy az egészet csak képzelted.

Nekem is hasonló szokott lenni, csak én nem fizikai bántalmazástól félek, hanem lelkitől, vagy hogy kibeszélnek, kiközösítenek, elutasítanak, rosszat gondolnak rólam, rosszat akarnak velem tenni (kihasználnak, becsapnak, elárulnak, hülyének néznek stb) és nálam ez már kóros. Ha jön a pánik, akkor ki szoktam menni a mellékhelységbe átgondolni a dolgokat, és már tudom, hogy sokszor a fantáziám szórakozik velem. Minden közegben próbálok keresni egy bizalmast, akit beavatok az agyam működésének humorába, és mindig megkérdezem tőle, hogy jól látom-e a dolgokat, baj van-e az ítélőképességemmel. Ha megértő partnerre találsz, akkor fognak segíteni, ha őszintén elmondod hogy neked ilyened van, csak ki kell fogni egy segítőkész embert. Azért bízz benne, hogy még vannak jó emberek, csak meg kell találni őket. És ismerd fel, hogy sokszor az agyad szórakozik veled. Ha minden kötél szakad, menj oda, és kérdezd meg hogy vannak velem szemben otromba szándékaid? Ha igen, akkor játszuk le, ha nem, akkor meg bocs, csak rosszul érzékeltem a dolgot. ennyi. és akkor tovább nem fogsz rajta kattogni.