Több fajta depresszió van, ez melyik fajta lehet?

Nem akarok kisregényt írni, ezért igyekszem rövidre fogni. Még 12 évvel ezelőtt beleszerettem egy munkatársamba, mivel ő irodán dolgozott én meg nem, így szó se lehetett róla h beszélgessünk vagy valami, attól függetlenül éjjel-nappal rágondoltam. Így ment ez 2 évig, amikor hirtelen ott hagyta a céget, és amikor ezt megtudtam, teljesen összeomlottam. Egyfolytában sírtam, ha felkeltem azért, munka közben is folyamatosan itattam az egereket, sokszor ha már nagyon nem bírtam visszatartani, rohantam ki a WC-re bőgni. Sokszor az étvágyam is elment, csak szimplán kifordult a kaja a számból. Ha hazaértem munkából menekültem a takaró alá és ott sírtam félórákat, de abba se tudtam hagyni. Így ment ez 2 évig, ez az állandó remegéses sírós rosszkedv. Aztán ez a bizonyos férfiú visszajött a céghez, én meg megint boldog lettem, h megint láthatom, és h megint köszönhetek neki. Nem tartott sokáig ez a "jókedvem", mert összejött egy irodista lánnyal, én meg megint letörtem. Megint jött az állandó sírás, mellette megváltoztam, mindenkivel agresszívvá váltam, egyfolytában idegeskedtem. Éreztem, h nem bírom tovább a munkahelyemen se, le is léptem. Ettől a pillanattól kezdve teljesen elmaradt a menzeszem is (úgy 2,5 éven át). Mindenféle betegség jött ki rajtam, fájtak a térdeim, forróságérzet gyötört, mindenki került, sztem erősen negatív kisugárzásom is volt. Az i-re az tette fel a pontot, amikor egyik napról a másikra cukorbeteg lettem, és vagy 2 hónapon át zombiként szédelegtem, így kerültem be a kórházba 2008 decemberében 35-ös cukorral, de már nagyon a végemet jártam.

Ott pár nap alatt rendbe raktak, de mondták h ezentúl inzulinozni kell, én meg mondom: a-a, az kizárt h én szúrjam magam. Ekkor volt az, h mondom, most már elég és nem akarok így élni tovább, interneten megnéztem h mi okozza a cukorbetegséget (mert kórházban nem közlik az okokat, ez nekik nem biznisz). Kibogoztam, h végül is a túlsavasodás és a krómhiány, így aztán egy sétával társított zöldborsó-zöldségleves kúrával helyre tettem magam, és már karácsonyra (!) kigyógyultam a cukorbetegségből. Innentől kezdve a menzeszem is megjött, és bár ma se vagyok boldog ember, de elmúlt a depi időszak.

Tehát visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, milyen fajta depresszió az ami évekig tart és folyamatos sírással örök rosszkedvvel társul?