Múltkor olvastam egy cikket a szociális fóbiáról, és mintha engem írtak volna le. Ilyenkor mi van?
Teljesen magamra ismertem, minden klappolt, én eddig azt gondoltam, hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen, ilyennek születtem, nyomi vagyok, jobb ha beletörődöm, holott megkeseríti az életemet. De lehet akkor, hogy lehetne rajta segíteni valamivel..?? Bár már 20 éves vagyok...
(Apám teljesen antiszoc, már látom, hogy én is olyan leszek, de nem akarok!)
Nekem is vannak és voltak ilyen tüneteim.Különböző erősségei vannak,van aki már a lakásból sem mer kimenni,van aki csak néha kicsit szorong az emberek előtt.
Nyugtatót sose szedj,piát se igyál!!!Hiába lazít el,a problémát nem oldja meg.Próbálj meg közelíteni az emberekhez,elég ha csak a közelükben vagy,pl buszon,(Bp.-en metrón,villamoson,stb.)Aztán kezdj el beszélgetni egy-két ismerőssel,de ne a szoc.fób legyen a téma,hanem mindenféle hétköznapi dolog.Tehát szép lassan illeszkedj be.Ha mennek a lépésről lépésre a dolgok,akkor önbizalmat adsz magadnak.
Amúgy mi a legrosszabb az egészben?
Azért van remény! Nem lehetsz annyira "antiszoc", a ide írod a kérdésedet.
Noha ez így elég személytelen, de azért tudod, hogy valahol épp egy ember pötyögi Neked a választ.
Azzal, hogy kérdeztél, kapcsolatot létesítettél. Pl. ez alatt gubbaszthatnál és merenghetnél a világon, de nem :Te lépést tettél.
Most már csak össze kellene szedned a bátorságot, hogy személyesen is beszélgess egy hozzád közelállóval erről.
Köszi a válaszokat!
Amúgy már pszichiáternél voltam egyszer, mert gimi utolsó évében "összeomlottam" cseppet, és totál szétcsúsztam. A suliban rendszeresen rosszul lettem, be sem jártam, a gimis éveim alatt iszonyú sok hiányzásom volt, de utolsó évre lett a legdurvább, már ha csak a sulira gondoltam, vagy a buszra, akkor szívdobogás, izzadás, szédülés stb, stb, orvos írt fel nyugtatót.... Sokszor túladagoltam magam, hogy teljesen letompuljak, szóval az nem vált be...
Amúgy annyira durva, hogy már attól rettegek, ha tudom, hogy valakinek be kell mutatkozni, rosszul leszek, majd'elhányom magam az idegességtől már ilyen apróság miatt is... Meg még sorolhatnám, de általában itthon üldögélek. Fél éve nem mozdultam ki itthonról, csak az érettségire.
ÉS valahol tudom, hogy hülyeség, és elhatározom sokszor, hogy egyszerű dolog ez, változtatok, de egyszerűen képtelen vagyok, és ilyenkor még jobban marcangolom magam.
2-es ismét.Sajnos az a baj a csoportterápiával,hogy az Illető oda sem mer elmenni,pont azért,mert CSOPORT!!!és a szoc fób.lényege az emberektől,embercsoportoktól való félelem.Hiába a csoport tagjai is betegek,az Illetőnél máshogy fest a dolog.És ezt nem értik meg a pszichiáterek a legtöbb esetben(tisztelet a kivételnek!)
Amikor én voltam ilyen helyzetben,magamat gyógyítottam úgy,ahogy a 2-esben leírtam.
Amúgy merre laksz,tisztelt Kérdező?(ha szabad kérdeznem:))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!