Azok, akik gyakran átvernek másokat, vajon milyen pszichológiai okból teszik ezt?

Olvasd el a béka és a skorpió meséjét, ha nem ismered, abban minden válasz benne van a kérdésedre:)

[link]

Ennek legelső esetben egy trauma áll a hátterében, mondjuk gyerekkori elhanyagolás, egy szülő halála, vagy egy hatalmas kudarc, kisebbségi komplexus. Ezek az emberek elkeseredettek, figyelemre vágynak, elismerésre. A legtöbb gyerekkori traumát átélt ember megtalálja a fegyverét a hazudozásban, csalásban. Jól esik nekik hogy annyi év lenézés után most végre okosabbak lehetnek az áldozataiknál. Élvezik hogy van valami amiben jobbak másoknál. Alapvetően nem gonosz emberek, csak elkeseredetten keresnek valamit ami növeli az önbizalmukat. De persze csak kevesen jutnak el az úgymond profi szintre, amikor már hatalmas pénzösszegeket képesek kicsalni, a legodafigyelőbb embert is képesek szemrebbenés nélkül kijátszani.

Szóval azért teszik mert felemelő érzés tudni hogy valakinél okosabbak voltunk, és persze az ilyesmiben is (mint minden bűntettben) ott van az az izgalom hogy rajtakaphatnak.

Sok oka lehet. Van egy barátom pld., aki notórius hazudozó. Tud róla, magának is hazudik, nekem is. Gyakorlatilag mindig megígér mindent, amiből semmi nem lesz. Meg szeretne felelni, de lehetetlen kinevelni belőle, hiába látja átm hogy így mindenki szemében csak egyet ér el, az pedig a szavahihetetlenség. Egyébként személyiségzavara van (amiből szintén igen sokféle van). Tehát tudatos a dolog nála, de nem tud változtatni, viszont legalább nincs rossz szándék. Kényszergondolatokhoz vagy kényszercselekvéshez tudnám leginkább hasonlítani. Néha kiborító.

Mások ebbe születtek bele, ezt tanulták el, világ életükben sefteltek, lódítottak. Egy kultúrának is felfogható. Igaz elég taszító egy kultúra.