Lehet valaki kényszeresen "szerelmes"? Van olyan személyiségzavar aminek az ezzel kapcsolatos kényszeres gondolatok a tünetei?

Úgy érzem, hogy nálam ez már kényszeres viselkedés. Minden különösebb ok nélkül esem szerelembe és ha vkibe belesetem utána legalább egy évig nem tudok kimászni a dologból. Minden gondolatom az illető és hiába küzdök, túlságosan jó érzés rá gondolni. Úgy hatnak rám a vele kapcsolatos mélyen átélt kellemes gondolatok, mintha drogos lennék és ez lenne a szerem. Hiába utasít vissza az illető, utána is ugyanúgy vágyakozom, a valóságtól teljesen elrugaszkodva képzelem el, hogy hogyan jöhetnénk össze mégis és miylen lenne a kapcsolat.

21 éves lány vagyok, de már kisgyerekként is folyton szerelmes történeteket írtam fejben. Lehetséges, hogy ez már személyiségzavar, vagy csak romantikus alkat vagyok?

Szenvedek a meg nem élt vágyaktól, meg akarok szabadulni ettől a rossz szokástól, hogy ábrándozom állandóan. Mit tegyek? Ezzel érdemes már pszichológushoz fordulni?