Csendes, visszahúzódó vagyok társaságban, és megszólnak érte, ami nagyon bánt. Milyen tapasztalatotok van és javaslatotok?
Nemrég elkezdtem sportolni és az edzőtársaim nagyon aranyosak, örülök, hogy van egy társaságom végre, mert sokáig nem volt. Az edzéseken jól érzem magam, felszabadult vagyok, de mikor együtt elmegyünk kocsmába, vagy kirándulni, ahol nincs semmi más csak mi együtt és a beszélgetés, ott nem tudok lazítani, nem tudok önmagam lenni, nem tudok beszélgetni. És a legrosszabb, ha ezt szóvá teszik, akkor pedig még nehezebben megy. Van egy srác aki tetszik (van barátnője szóval nem akarok tőle semmit, csak azért lényeges, mert különösen adok a véleményére, bár nem akarok) mondta, amikor kocsmában voltunk a társasággal, hogy az alkohol lehet jót tenne nekem, és nevetett.. és ez nekem annyira rosszul esett, ilyenkor utálom magam. Annyira cikinek érzem, nem is tudok ilyen megnyilvánulásra hogy reagálni, csak még visszahúzódóbb leszek és legszívesebben megszűnnék létezni. Úgy érzem nem fogadnak el úgy ahogy vagyok. Ezért nem érzem igazán jól magam igazán egyetlen társaságban sem, mert ezt érzem, hogy meg akarnak változtatni.
És ilyenkor elmegy a kedvem az újabb kocsmázásoktól.
De magamra erőltetem, mert szembe akarok nézni a problémámmal. De már előre félek a helyzettől.
L/24
köszi ezt a választ is!:)
Én is ezt érzem, hogy egy buli nagyon lefáraszt. Ilyenkor elszoktam bambulni:) és akkor kérdik, hogy "merre jársz?":) Nekem fel sem tűnt, hogy nem igazán vagyok jelen, csak pihentem:) egy kicsit magamba fordultam, erre nekem szükségem van:)
Nekem kellenek az ilyen elkalandozások, pl egy buli után, vagy valami esemény után szükségem van arra, hogy kicsit magamba szálljak és átgondoljam a történteket. Nem tudok megállás nélkül pörögni és egyik buliból a másikba esni, nekem kell az, hogy megálljak. Úgy érzem így tudom igazán felfogni a világot:) Csak akkor, ha lassítok:)
És így apróbb dolgok fontosabbak lesznek nekem, mint ahogy te is mondtad, hogy egy napozás a Margit-szigeten már nagy dolog. Nekem is. Kis dolgoknak tűnnek, de nagy jelentőségük van:)
Tegnap pl volt egy buli, lehet a legtöbben már szinte elfelejtették, vagy azt mondják "jó buli volt", de én át szoktam gondolni töviről hegyire és nagyra értékelem egyes emberek apró gesztusait, egy-egy pillanatot, ezeket megjegyzem. Azért kell, hogy megálljak, hogy ezeket észrevegyem.
Bár ehhez nem feltétlenül kell introvertáltnak lenni gondolom.. nem tudom, de úgy érzem én ezért is vagyok ilyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!